Őseink konyhája: a legelső írott magyar recept és a legrégebbi szakácskönyvünk

Az első könyv a 17. századból származik.

Vintage illusztráció egy 19. századi erdélyi otthonról - Fotó: duncan1890/Getty Images

Ugyan ma már sokan az internet segítségével találnak rá egy-egy receptre, de a szakácskönyvek kultúrája Magyarországon igencsak szép múltra tekint vissza. A legelső magyar nyomtatott kiadvány Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász nevéhez köthető, aki a Szakáts mesterségnek könyvetskéje néven adta ki azt 1695-ben Kolozsváron. A legelső írott recept viszont ennél jóval korábbról származik.


A gasztrotörténészek egy része úgy tartja, hogy a legelső magyar receptek egy 15. századinak tartott német kódexből származnak, ám valójában létezik egy magyar vonatkozású recept, ami egy, a 14. század végén íródott olasz kéziratban is szerepelt.

A „Libro per cuoco sec. XIV-XV” nevű olasz kéziratban szerepel ugyanis „magyar torta 12 személyre” címmel egy kakas- és disznóhússal töltött étel.

A Food and Wine írásában elmagyarázza, hogy ez a „magyar torta” egy kappanból, disznóhúsból és két nagy fej hagymából készült pite-szerű fogás, ami „édes és finom fűszerekkel” ízesítettek. A tortához három kenyérnyi lisztből tésztát gyúrtak, melyből 18 vékony levélkét szaggattak. A lapokat friss szalonnával kenték be, a leveleket pedig aprított hússal töltötték meg, majd mérsékelt alsó, és intenzív felső tűzön sütötték meg.

Az magyar tortáról szóló olasz recept egyébként így hangzik:

„Végy egy jó kövér kappant és egy nagy sertéskarajt, két nagy hagymát, fél libra édes és finom fűszert, három libra friss zsírt, ami nincs megsózva, és vegyünk annyi lisztet, mint amennyi három kenyér elkészítéséhez elegendő, a legjobbat, amid csak van. Vágd a kappant és a sertéshúst apró darabokra, és tedd ugyanezt a hagymával, tedd mindezeket a dolgokat sülni egy jó adagnyi friss sertészsírba, add hozzá az édes fűszereket, elegendő sáfrányt és egy kevés sót. Ha minden jól átsült, adj hozzá egy serleg vizet és hagyd főni, amíg el nem készül.”

Bár az olasz könyvben a receptre magyarként hivatkoznak, azt nem tudni, hogy véleményük szerint mi tette magyarrá a tortát. A könyvben szerepel például francia torta, angol zabkása, szaracén húsleves és flamand tejsodó is.

A hírességeknek is megvoltak a kedvenceik: Vissza a múltba: híres történelmi személyek és kedvenc ételeik

Fotó: Buyenlarge / Getty

Részlet egy középkori olasz szakácskönyvből (Banchetti compositioni di Vivende, 1549)

Mindenesetre a fent említett 15. századi német kódexben már több magyar recept is szerepel. Ilyenekre találhatunk például a „Néhány jó magyar és cseh étel főzésének feljegyzése” című iratban, ahol olyan fogásokról olvashatunk, mint a

  • ponty zsírral párolva és egy fácánlé;
  • szegfűborslé a rántott harcsához, pontyhoz vagy más halakhoz;
  • Sült kappan gyömbéres lében; valamint a
  • borslémártás vadsülthöz.

A felsorolásban elsőként szereplő recept így hangzik:

„A pontyot tisztítsd meg, forgasd meg zsemle- és mézeskalács morzsájában, majd süsd szép pirosra a roston. Egy üstbe, vagy serpenyőbe tégy jó bort, tegyél bele körtét, vagy almát, s törd át szitán, majd tedd fel újra a tűzre, s helyezd bele a felszeletelt halat. Ha felforrt, szegfűborssal, fahéjjal, sáfránnyal, s ha túl savanykás lenne, egy kis mézzel fűszerezzed, ha vadhoz adod, akkor sózd meg illendően, hogy jó legyen.”

A legrégebbi (nyomtatott) szakácskönyv

A legelső írott szakácskönyvet, a 16. század vége felé készített Szakáts tudományt az erdélyi fejedelem udvari főszakácsa állított össze. A 792 receptet tartalmazó kézirat viszont nyomtatásban csak jóval a Misztótfalusi Kis Miklós kiadása után, 1893-ban jelent meg nyomtatott verzióban.

A Gammo felhívja rá a figyelmet, hogy bár a könyv Misztótfalusi nevéhez fűződik, a benne található recepteket feltehetően a csíksomlyói ferences kolostor szakácsa írhatta, a nyomdász minden bizonnyal csak a lektorálta, illetve kiegészítette a szöveget.

Karácsonykor ezek kerültek az asztalra: 4 karácsonyi koszt a történelemből, ami nélkül nem létezett ünnepi lakoma

A könyv nagy hatással volt a magyar konyhára, amit jól bizonyít, hogy az ezerhétszázas években összesen 12 újrakiadást élt meg. Elterjedéséhez viszont az is hozzájárult, hogy Misztótfalusi a recepteket nemcsak a főuraknak szánta: a „becsületes közrendeknek” íródott.

Ha az alcímet is hozzávesszük, a kiadvány teljes neve egyébként így szól:

„Szakáts mesterségnek könyvetskéje. Mellyben külömbkülömbféle válogatott tzifra, jó, egésséges, hasznos, tiszta és szapora étkeknek megkészítése, sütése és főzése, mintegy élés-kamrában, rövideden leirattatik, és kinek-kinek hasznára leábrázoltatik.”

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

AMI MÉG ÉRDEKELHET