Még 2021-ben tettek közzé a Nature folyóiratban egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, milyen okai lehetnek annak, hogy a trópusi régiókban élő népek konyhája rendszerint tartalmaz erős, fűszeres hozzávalókat. A széleskörű tanulmányhoz a kutatók 70 ország mintegy 33 750 receptjét vizsgálták, melyekben összesen 93 különböző fűszer került említésre.

A fenti kérdések megválaszolására a kutatók az összes vizsgált receptben megszámolták a felhasznált fűszertípusok mennyiségét – melyek nem meglepő módon azt igazolták, hogy a meleg éghajlaton élők egyértelműen több fűszert használnak.

Ám ez nem feltétlenül tisztázza a miérteket, ugyanis az egymáshoz közel élő kultúrák, illetve a hasonló természeti adottságokkal rendelkező térségek konyhái a hőmérséklettől (és elhelyezkedéstől) függetlenül igencsak hajaznak egymásra. Illetve azt is bebizonyították, hogy egy adott helyen élő népcsoport nem csupán a hazájukban termő fűszereket használ.

A kutatóknak elsősorban arra sikerült rájönniük, milyen tényezők nincsenek egyértelmű hatással a jelenségre: szerintük az ételek nagyobb mértékű fűszerezése nem indokolható meg pusztán az éghajlat, a népsűrűség vagy a kulturális sokszínűség területein tapasztalható eltérésekkel, de a termesztett növények típusa és mennyisége sem határozza ezt meg.

A tendencia viszont egyértelműen felfedezhető.

A témakör egyik jelentős kutatását Jennifer Billing és Paul W. Sherman neurobiológusok írták, melyben a kutatók arra következtetnek, hogy a meleg éghajlatokon azért használnak több fűszert,

mert azok antibakteriális tulajdonságaik révén képesek megszabadítani az ételeket a kórokozóktól, ezáltal hozzájárulva az emberek egészségéhez és hosszú élettartamához.

Hasonlóan van ez a tonikkal is: Gyógyszernek indult, ma már a világ egyik legnépszerűbb üdítője

Ezt az eredményt gondolta tovább egy 2015-ös kutatása, melyben arra hívták fel a figyelmet, hogy ma már rengeteg háztartásban van hűtőszekrény, ami segít megőrizni az ételek frissességét, ezzel jelentősen csökkentve a betegségek kialakulásának kockázatát.

Ezen felül azt a tendenciát is megfigyelték, hogy az északi népek jellemzően több állati terméket (például sajtot és húst) esznek, míg a délebbi népek sokkal több növényt fogyasztanak: például nagy különbség van Anglia és India konyhái között.

Lessünk csak bele a skandinávok ételeibe: 5 megdöbbentő skandináv étel, ami a legéhesebb turistákat is kihívás elé állítja

A tanulmány szerint így az egyik fő oka a kultúrákban keresendő: egy régió kulturális hagyományai ugyanis befolyásolják, hogy milyen ételeket „ehetünk”, illetve, hogy milyen típusú és mennyi fűszert használhatunk általában a fogások elkészítéséhez azért, hogy ne veszítsék el jellegzetes ízüket. Ezektől a szokásoktól pedig nem szoktunk eltérni.

Ez az oka annak is, hogy miért kevésbé csípősek a mexikói ételek egy észak-európai országokban: ott, ahol nincsenek hozzászokva adott fűszerezéshez az emberek, nem is ízlik majd az „újítás" és (megszokásból vagy ösztönös óvatosságból) nem is feltétlenül fogják keresni az új ízeket.

Mi sem biztos, hogy nyitottak lennénk a Fülöp-szigeteken népszerű ételre: Sok gyomor fog összerándulni, ha valóban ez lesz a jövő tengeri herkentyűje

Összességében elmondható, hogy a kérdéskör máig vitatott, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy a jelenség okát társadalmi és gazdasági faktorok (pl.: GDP, halálozások száma), a vagyoni helyzet (pl.: szegény térségeken használt termékek) és az egészségügyi faktorok is nagy mértékben befolyásolják.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!