Köszönőviszonyban sincs a valósággal az, amit a térképen látsz
Valójában az országok valós méretét nem tükrözik a világtérképek.
Aki jó volt földrajzban, az könnyen kiismeri magát a térképeken, de az igazi szakértők azt is tudják, hogy a világtérképek arányai finoman szólva is torzítanak. De mégis mekkora egy-egy ország a valóságban, és mennyire tér el méretük a térképeken ábrázolttól?
A kartográfia története évezredes múltra tekint vissza. A tájékozódás, helymeghatározás elősegítésének érdekében már az ősemberek is megpróbálkoztak környezetük lerajzolásával, a legrégebbi térképeket pedig barlangok falára festették.
Az egyik legrégebbi lelet Csehországhoz köthető, ahol i.e. 25 ezer évvel egy mamut agyarán jelölték a környező hegyeket, völgyeket, folyókat és a különböző útvonalakat is.
Digitális illusztráció Ptolemaiosz világtérképéről
Fotó: Nastasic / Getty Images
Később az ókori Babilonban, Görögországban, Rómában, Indiában és Kínában már rengeteg térképet készítettek, ám a legtöbb korai atlasz még nem vette figyelembe a Föld gömbölyű formáját.
Az ókori térképészet egyik legfontosabb képviselőjének a görög Klaudiosz Ptolemaiosz számított: ő volt az első, akinek sikerült a Föld gömbfelületének egy darabját sík felületen leképeznie, valamint ő volt az is, aki a történelemben először északot felülre helyezte a térképen.
Ez számít a ma használatos Mercator-vetület elődjének, ugyanis az ókori térkép már szerkesztési módszereket adott a világtérkép fokhálózatának megrajzolásához – tehát már jelölte a szélességi és a hosszúsági fokokat is.
Ma már a térképek nagy része digitális: A Google Térkép 4 hasznos funkciója, amit nem biztos, hogy ismersz
Mi az a Mercator-vetület?
Gerardus Mercato
Fotó: mikroman6 / Getty Images
Ahogy arra a MeriStation cikke is felhívja a figyelmet, a Mercator-vetületet először Gerardus Mercator flamand földrajztudós alkalmazta 1569-ben. A főként hajózási térképek készítéséhez használt rendszer már megpróbálta a gömbfelületet sík felületen ábrázolni, ám ennek a módszernek a hátránya, hogy mivoltából adódóan megváltoztatja a pontos méreteket.
Valójában ez annyit jelent, hogy az ilyen típusú térképek az egyenlítőtől a sarkok felé távolodva egyre nagyobb mértékben torzítanak.
Erre jó példa Alaszka (kb. 1,7 millió négyzetkilométer) és Brazília (kb. 8,5 millió négyzetkilométer) területei: míg a két térség a térképen nagyjából ugyanakkorának tűnik, a valóságban előbbi ötször kisebb, mint délebben található társa.
Na de mekkorák is valójában az országok?
A térképek torzításának mértékét a leglátványosabban a The True Size weboldal szemlélteti, ahol áthelyezhetünk egy adott országot a világ bármely pontjára. Például Oroszországot az egyenlítő irányába mozdítva azt láthatjuk, hogy a világ legnagyobb országa az egyenlítőhöz közel nagyjából akkora méretet ölt, mint Kína térképen ábrázolt területe.
Magyarország (kb. 93 ezer négyzetkilométer) Észak-Finnország területére áthelyezve már akkorának látszik, mint az általunk ismert Franciaország (kb. 643 ezer négyzetkilométer).
A természeti csodák mérete többé-kevésbé állandó: Legnagyobb, leghosszabb: 7 természeti „leg”, ami rekordot állított
A térképen Grönland (kb. 2,1 millió négyzetkilométer) óriási területe legalább akkorának tűnhet, mint az afrikai kontinens, ám a valóságban Afrika (kb. 30,3 millió négyzetkilométer) közel tizenötször akkora, mint az északi régió.
Madagaszkár szigetéről (kb. 587 ezer négyzetkilométer) első hallásra a legtöbben azt mondanánk, hogy egy apró területen helyezkedik el, ám arányosan a sziget területe kétszer akkora, mint az Egyesült Királyságé (kb. 244 négyzetkilométer)
Az Antarktisz jégtakaróját (kb. 14,2 millió négyzetkilométer) a legtöbben óriásinak gondoljuk, de igazából kisebb mint az Egyesült Államok (kb. 9,8 millió négyzetkilométer) és Kanada (kb. 10 millió négyzetkilométer) területe összesen – ezzel egyébként a harmadik legkisebb kontinensnek számít.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
- 5 rendkívüli természeti csoda Magyarországon, amit látni kell ›
- Kolumbiától Indiáig: 5 szokatlan forró csoki recept, ha felborítanánk a hagyományokat ›
- Miért rajonganak annyira a csípős ételekért a meleg éghajlatokon? ›
- 5 csendes belföldi úti cél, ha elbújnál a világ elől ›
- 7 szemkápráztató könyvtár a Földön, ahol a végtelenségig olvasgatnánk ›
- 4 futurisztikus városterv, ami megmutatja, milyen élet várhat ránk a jövőben ›
- Kowloon Walled City, avagy a bűnözés mekkája ›
- Forrest Gump a valóságban: először futották át Afrikát ›
- Ez lehet a világ legöregebb élő fája ›