A világ legkisebb városa, ahol olyan pálinkát készítenek, amilyenről még nem hallottál

Csupán ötvenen lakják.

hum

Horvátország nyugati részén, az Isztriai-félsziget belsejében találhatunk rá a világ legkisebb városára, Humra. A két utcából és egy marék házból álló település ugyan egyértelműen nem mondható városnak, ám mivel csekély lakosságának ellenére is megmaradtak a városias jellemzői, ezért rendre városként hivatkoznak rá. Méretén kívül van viszont egy másik különlegessége, ez pedig a helyi fagyöngypálinka.


A Fiumétól nyugatra, az Isztria-félsziget szívében rejtőző Hum településéről az már hallhatott, aki figyelemmel kíséri a Guinnes-rekordokat.

A 13 négyzetkilométeren elterülő falu ugyanis a világ legkisebb településeként került be a rekordokat felsorakoztató könyvbe.

A településen sohasem laktak túl sokan, ma már lakossága nagyjából 50 főt tesz ki.

Léteznek még hasonlóan érdekes városok: Az alaszkai település, ahol szinte mindenki ugyanabban az épületben lakik

A világ legkisebb városa az elmúlt ezer évben szinte semmit sem változott: szűk utcácskáival – amiből összesen kettő van – és középkori épületeivel teljesen olyan, mintha megállt volna az idő. A legenda úgy tartja, hogy a Mirna-völgyben lévő hegyvidéki települések felépítésébe az óriások kezdtek bele. Azonban mielőtt Humot teljesen be tudták volna fejezni, kifogytak a szükséges kövekből, így végül úgy döntöttek, hogy egy miniatűr várost készítenek – ismerteti Hum történelmét a Welcome to Croatia.

A 100 méter hosszú és 30 méter széles középkori települést a 11. században építették, erre emlékezik a Humot körbeölelő várfal is. A falu bejáratát egy bástya őrzi, de az épületeket a 16. században kiegészítették egy harangtoronnyal és egy fedett erkélyfolyosóval (loggiával) is.

És erről a településről hallottál már? A 821 fős francia falu, ami lámpásként vonzza a könyvmolyokat

Méretéből adódóan véges a látnivalók száma, ezek közül az egyik legjelentősebbnek a 12. századból származó Szent Jeromos-templom számít, ahol a horvát glagolita irodalmi kultúra legrégebbi példáival találkozhatunk. A városkán egy glagolita-folyosónak elnevezett, három kilométer hosszú útvonal is végigfut, melynek kőszobrai a glagolita abc egy-egy betűjét testesítik meg.

A dupla ajtóval lezárt folyosón egyébként keresztül elsétálhatunk a közeli Roč településére is.

Olaszországban is van egy különleges pici hegyi falucska: A sziklacsúcsra épített olasz művészfalu, ami Rómától alig 50 kilométerre rejtőzik

Hum egy másik szempontból is különlegesnek számít, ugyanis a városka környéke tele van zöldellő mezőkkel, melyek ideális körülményeket biztosítanak a gyógynövények, teafüvek számára. Ezt pedig a helyi vendéglő is kihasználta, ahol kétezer éves receptúra alapján készítik el a település ikonikus italát, a biskát.

A biska egy igencsak fűszeres, fagyöngyből készült pálinkaféle.

A biska viszont nem az egyetlen alkoholos ital, ami a faluhoz köthető: a bejárathoz közeli szeszfőzdében állítják elő a díjnyertes horvát Aura Karbun gint, illetve a szintén számos érmet elnyerő Aura Teranino likőrt is. Utóbbit egy családi recept alapján a teran típusú szőlőből készítik, és leginkább egy borpárlatnak mondható.

Mindezek után talán az is érthető, hogy miért Hum rendezi meg minden évben az isztriai grappa fesztivált.

A fent említett fogadóban egyébként különféle helyi finomságokat is megkóstolhatunk, ilyen például a szarvasgombás tészta (Fuži), a Kroštule néven futó édes tésztás sütemény vagy a vörösböros isztriai leves, az Istarska supa.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

AMI MÉG ÉRDEKELHET