Rakpart-menti fauszodával lepné meg a strandolni vágyó budapestieket a Valyo

Beadták az ötletet a főváros közösségi költségvetési programjára.

Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Különleges koncepcióval állt elő a Valyo, város és a folyó nonprofit szervezet, melynek keretében egy rakparti fauszoda megépítését kérnék a fővárostól azért, hogy a budapestiek biztonságban strandolhassanak a Duna partján. Az ötletet benyújtották a főváros közösségi költségvetési programjára, a jóváhagyott tervekre várhatóan 2024 szeptemberében lehet majd szavazni.


Bár elsőre furcsának hangozhat a Valyo tervezete, Budapesten egyáltalán nem számít unortodox gondolatnak a Duna-menti belvárosi fürdők létesítése. Ahogy azt a pályázatban írják, a 20. század elején egyszerre kilenc Dunafürdő is állt a folyó mentén, ám világháborúk hatására ezek megszűntek, illetve a vízminőség is romlott.

Fotó: Fortepan / Zainkó Géza

Budapesti Dunafürdők, 1921.

Mára a csatornahálózat kiépítésével és a szennyező üzemek megszűnésével ismételten lehetőség nyílna hasonló fürdők létesítésére. Ráadásul világszerte egyre nagyobb hangsúly került az élhető városok kialakítására, de a város felmelegedésével az embereknek is megnőtt az igénye a nyári fürdőhelyekre.

Ilyen volt Budapest régen: 5 budapesti helyszín, amire rá se ismernénk a múltbeli képek alapján

Ahogy azt az Építészfórum is írja, az ehhez hasonló közösségi terek kiépítése olyan speciális adottságot biztosíthat egy-egy területnek, ami egyedi, természetközeli és új élményt tud nyújtani a városok életében. Európa-szerte néhány városban – többek között Bécsben, Bázelben, Berlinben – már egy jó ideje elkezdődött a folyami fürdőzés reneszánsza, amihez most Párizs is csatlakozott.

A közelgő Olimpia hosszú távú úszásait ugyanis a Szajnán fogják lebonyolítani, ezt követően pedig a folyóra négy fauszodát terveznek építeni, hogy a nagyközönség is tudjon egyet csobbanni.

Ehhez a folyamathoz Budapest is könnyedén csatlakozhatna, a Római-parton például már lehet is fürdeni.

Fotó: Fortepan / Lugosi Szilvia

Dunafürdő, 1921.

Persze ahhoz, hogy egy ilyen projekt működőképes legyen, több városszervezési faktort is figyelembe kell venni: a vízminőség ellenőrzése mellett a rakpart gyalogos megközelíthetősége, a Duna vízszintingadozása, a sodrás erőssége és persze a fürdők elhelyezkedése is egy olyan szempont, amivel számolni kell.

Ezt olvastad már? Magyarország 5 legszebb könyvtára, ahol nem csak az oldalakon akad meg a szem

Mindenesetre a városi Dunafürdők létesítése elősegítené a rakpart integrálódását a városszövetbe, kikapcsolódási lehetőséget biztosítana a helyieknek, természetközelibb élményeket kínálna a lakosoknak és nem utolsó sorban felélénkítené a városi szférát is.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

AMI MÉG ÉRDEKELHET