Magyarország 5 legszebb könyvtára, ahol nem csak az oldalakon akad meg a szem
Megáll az idő.
Legyen szó diákokról, könyvmolyokról vagy hobbiolvasókról, a könyvtárakban mindenki megtalálja azokat az olvasmányokat, amiket szívesen forgat a kezében. Bár a könyvtárakba elsősorban nem a dizájnért járnak a látogatók, van pár olyan épület hazánkban, ahol a kínálat mellett másra is érdemes figyelnünk: mutatunk tehát öt olyan magyar könyvtárat, amelynek ajtaján kölcsönzési cél nélkül is egyedülálló élmény belépni.
Helikon-könyvtár, Keszthely
A több mint 250 éves múltra visszatekintő Helikon-könyvtár nem máshol, mint a keszthelyi Festetics-kastély közepén rejtőzik. A könyvtárat még 1745 és 1750 között hozta létre az első keszthelyi Festetics (azaz Kristóf), aki ekkor még főleg jogi, politikai és történeti könyveket gyűjtött. A repertoárt fiának, Pálnak sikerült jelentősen kibővítenie, de a törzsállomány java részét az ő fia, Festetics György állította össze: ő építette és rendezte be 1799 és 1801 között a könyvtári épületrészt is, melynek könyvállománya az ő ideje alatt megötszöröződött.
A legrégebbi kéziratnak az 1488-ból származó Chronica Hungarorum számít, de az 1494-es, díszes Festetics-kódexet is itt őrizték több mint 150 évig – ezt követően az Országos Széchenyi Könyvtárhoz került.
Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma
A pannonhalmi főapátság épületegyüttesének egyik legjelentősebb része a Főapátsági Könyvtár. Ugyan a jelenlegi épület viszonylag újnak számít, hiszen azt a 19. század végén készítették el, a bencés szerzetesek gyűjteménye több száz évre nyúlik vissza. Mivel Szent Benedek fontos szerepet tulajdonított az olvasásnak, ezért a helyi szerzetesek munkája nemcsak az első századok keresztény irodalmát, de a görög-római kultúra remekeit is meg tudja őrizni.
A legrégebbi említés 1090 környékéről származik, ekkor az adott oklevél szerint már 80 kötetet (és körülbelül 200 művet) tartottak nyilván.
Napjainkban már 400 ezernél is több kötetet rejt az Engel Ferenc, Packh János és a bécsi Josef Kliebert közreműködésével felépített épület, melyben például Pallas Athéné (Minerva) alakját is viszontláthatják az olvasók.
Különleges európai könyvtárakról is írtunk már listát: 7 szemkápráztató könyvtár a Földön, ahol a végtelenségig olvasgatnánk
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
Budapest belvárosában, a Kálvin tér közelében található az ország legforgalmasabb és egyik legszebb könyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK). A Wenckheim-palota 1889-es megnyitása óta barokkos stílusával jól alkalmazkodik a palotanegyedhez, ám a főváros a Fővárosi Könyvtár számára csak 1927-ben vette meg az épületet. Az olvasói létszám gyors növekedése miatt a 19. század végén már elkerülhetetlen volt a bővítés; ezt pedig 1998-ban Hegedűs Péter Ybl-díjas építész tervei alapján kezdték meg.
Ennek köszönhetően alakultak át 2001-re a rendezvénytermekké a dísztermek – bár események híján ezek olvasóteremként funkcionálnak.
Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc
A zirci ciszterci apátságot még III. Béla alapította meg 1182-ben, és már az első szerzetesek sok vallási, illetve tudományos olvasmányt hoztak magukkal. Sajnálatos módon az eredeti épület a török viszályok idején megsemmisült, az apátságot ezt követően csak az ezerhétszázas évek elején alapították újra. Ebben a barokk épületben már helyet kapott egy könyvtárterem is, az első (1815-ös) készített katalógusban pedig már 2135 művet soroltak fel.
Az állomány növekedése igazán viszont a 19. században következett be, amikor a ciszterciek már tanítói feladatokat is elvállaltak.
És hallottál már A 821 fős francia faluról, ami lámpásként vonzza a könyvmolyokat?
Az épületet viszont a második világháború is megviselte, és 1950-ben a legtöbb szerzetesrenddel egyetemben a ciszterciek működését is betiltották. Szerencsére viszont a könyvtárat érintetlenül sikerült megőrizni, és felügyeletét 1953-tól az Országos Széchenyi Könyvtár vette át.
A gyűjtemény 70 ősnyomtatványt és 400 antikvát tudhat magáénak, közülük Magyarországon több csak Zircen található meg. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest
Budapesten van egy másik könyvtár is, ahova nem csak az olvasmányokért érdemes ellátogatni. Az OSZK megalapításáig országos könyvtárként számontartott épület állománya több mint 400 éve folyamatosan bővül, nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet. A 19. század közepéig gyűjtőköre javarészt enciklopédikus volt; azóta vallástörténeti, tudományos, filozófiai és történeti alkotásokkal is bővült.
Érdekesség, hogy a neoreneszánsz stílusban felhúzott ELTE-könyvtár volt az első olyan magyar épület, amit már kifejezetten könyvtári célra terveztek. Az épület Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei alapján készült el, a homlokzatért Than Mór felelős, a nagy olvasótermek falain pedig Lotz Károly freskói láthatók.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
- 5 hollywoodi sikerfilm, amit a Balaton környékén is forgattak ›
- 5 budapesti helyszín, amire rá se ismernénk a múltbeli képek alapján ›
- Európa leginspirálóbb turisztikai célpontjai közé került a budapesti épület ›
- Európa 6 legextrább vasútállomása, ahol még várakozni sem borzasztó ›
- 6 letehetetlen utazós könyv karácsonyra, ha meglepnénk világjáró szeretteinket ›