Egy nagyszabású városrehabilitáció első lépésének indult és valódi kulturális katalizátor lett az idén 25 éves bilbaói múzeum, amelynek létrejötte életet lehelt egy gyengélkedő posztindusztriális városba.
A kortárs múzeum megépítésének ötletét annak idején a baszk tartományi kormányzat indítványozta, tervük pedig, hogy új életet leheljenek a város egykor megélhetést biztosító folyami kikötői övezetébe, szerencsés meghallgatásra talált a modern művészet népszerűsítését szolgáló amerikai Solomon R. Guggenheim Foundationnél. Így együttes erővel és költségvetéssel indult meg a tervezés.
Építésznek a kanadai-amerikai Frank Gehryt kérték fel, az instrukció pedig nem más volt, mint hogy valami merész és innovatív látványosság kerüljön a Nervión folyó partjára.
A folyó túlpartján fut Bilbao egyik fontos útvonala, onnan nézve a több mint 50 méter magas, 30 ezer négyzetméteres alapterületű múzeum a különleges formájával csak úgy vonzza a tekintetet. Az épület borításához az üveg és a mészkő mellett Gehry választása végül a titánra esett. 33 ezer vékony titánlap került rá, s ezzel anyaga miatt egyszerre kelt ipari, formái miatt pedig organikus hatást, ráadásul az időjárásnak és a fényviszonyoknak hála szinte mindig más színben pompázik.
Formabontó belső terek
Az épület három szintje egy impozáns átrium köré szerveződik, a 20 galéria között akadnak klasszikus múzeumi helyiségek, de ívelt falú, szabálytalan termek is, amelyek lehetőséget adnak a művészeti installációk továbbgondolásának. A kritikus hangok szerint az épületet annak formabontó belső tere alkalmatlanná teszi a kiállításrendezésre és a művészet befogadására, látogatóként azonban éppen ez a különleges környezet az, ami egészen biztosan megmarad az emlékezetünkben.
Fotó: Unsplash
Az alapítvány
A Solomon R. Guggenheim Foundation neve ma már kikerülhetetlen, ha világvárosok művészeti központjairól beszélünk. Történetük egészen 1939-ig nyúlik vissza, amikor a neves műgyűjtő és filantróp, Solomon R. Guggenheim megalapította a szervezetet. Kétségtelenül a Frank Lloyd Wright által tervezett, 1959-ben átadott New York-i Guggenheim Museum a legismertebb intézményük, de később Velencében, Bilbaóban és Berlinben is nyitottak egyet-egyet, és a tervek szerint néhány éven belül az évek óta épülő, szintén Frank Gehry által tervezett Abu Dhabi Guggenheim-épület is megnyitja kapuit.
Bomba a bejáratnál
Fotó: Shutterstock
Jeff Koons Puppy szobra
Magát az épületet számos kültéri műalkotás veszi körül, közülük is talán a legismertebbek az amerikai vizuális művész, Jeff Koons művei. A bejáratnál láthatjuk a Puppy (Kölyökkutya) nevet viselő óriási virágszobrát, amelybe 1997-ben, az átadás előtt terroristák bombákat csempésztek. Szerencsére a merénylet meghiúsult.
Az építészzseni
Bár ez a legismertebb műve, Frank Gehry szerte a világban letette a névjegyét: hozzá köthető a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a prágai táncoló ház, az észak-spanyolországi Hotel Marqués de Riscal és a manhattani Spruce street különleges felhőkarcolója is.
A Bilbao-effektus
A bilbaói múzeum látványossága a turizmus fellendülését és ezáltal a város virágzását is magával hozta. Ezt a jelenséget gyakran Bilbao-hatásként is emlegetik, pedig nem szabad megfeledkezni a városfejlesztési munkáról sem, amely a múzeum átadása óta folyamatosan, vagyis 25 éve zajlik.
Virtuális bejárás
Fotó: Shutterstock
A város mindenképpen megér egy látogatást, hiszen számtalan látnivaló és egészen egyedi hangulat vár minket Baszkföldön. De addig is bepillanthatunk a múzeumba az intézmény weboldalán, ahol lehetőségünk van virtuálisan is bejárni a különleges, formabontó épületet.