Talán az első dolgok között volt, amit gyerekkorunkban megtanítottak nekünk, hogy villámláskor ne álljunk fa alá. Mégis sokaknál az első reakció zivatar vagy dörgés esetén, hogy behúzódnak egy jó nagy, sűrű fa alá. Ez nem a legjobb ötlet, viszont eláruljuk, hogyan kerülhető el a villámcsapás.
„Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül vagy közvetett módon villámcsapás ér. Az esetek túlnyomó részt a szabadban történnek, és az áldozatok nagy része vízparton és sík terepen szenvedi el az egyébként elővigyázatossággal legtöbbször megelőzhető szerencsétlenséget." – írja a Turista magazin.
A legtömörebb tanács talán ez: ha hallod a dörgést, menj fedett helyre! Rendben, de mit csináljunk, ha az erdő, tisztás kellős közepén vagy hegygerincen ér minket a mennydörgés és villámlás?
Viharveszély van, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el.
Ilyenkor a villám tőlünk kb. öt kilométerre tőlünk csapott le és bárhol még megteheti a közelünkben. Az például semmit nem jelent, ha nem látod a villámlást, vagy éppen a villódzást észleled, de a dörgést nem – egyik sem életbiztosítás. Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!
Fotó: Unsplash
Tévhitek a villámlásról:
1. Kétszer sosem csap be ugyanoda a villám.
A villám gyakran többször is ugyanarra a helyre csap, különösen, ha az magas, hegyes dolog, ami kiemelkedik a környezetéből. Tudtad, hogy az Empire State Buildinget villámelemző-laboratóriumként is használták, mert volt olyan, hogy egy vihar alatt akár 12 alkalommal is belehasított a villám?!
2. A villám mindig a legmagasabb tárgyba csap bele.
A villám bárhol lecsaphat. Lesújthat egy fára, érkehet a földbe, a közeli villanyoszlopba, telefonfülkébe, autóba, épületbe, parkolókra, de nagy, nyílt terekre is.
3. Még egy fa alatt is jobb állni, mint a pusztaságban.
A legnagyobb butaság ezt csinálni! A fába csapó villám ugyanis a gyökérzeten keresztül még a föld alatt is terjeszti az elektromosságot. Ahol minden irányban terjed az áram, lentről fel, fentről le és oldalirányban is. Ha nincs semmi körülötted, csak fa, akkor kuporodj a földre, hogy minél kisebb felületen érintkezz a földdel, mondjuk guggolj és öleld át a lábaidat.
4. Ha nincs esőfelhő, villámlás sem lesz.
A villám gyakran több mint 8-10 kilométerre csap le a zivatartól, messze az esőtől vagy akár a zivatarfelhőtől, sőt olyan is volt már, hogy az esőfelhőktől 16-20 kilométerre észlelték a becsapódást.
5. Minden járművön biztonságban vagyunk villámláskor.
Ez így nem igaz. Csak a teljesen zárt járművek biztonságosak, mint a személyautó, busz, vonat, repülő, melyek Faraday-kalitkaként elvezetik a jármű oldalán az elektromosságot. A motor, hajófedélzet, csónak vagy bicikli nem biztonságos.
6. Nem szabad megérinteni villámcsapást ért embert, mert minket is megráz az áram.
Mindig nyújtsunk segítséget azoknak a sérülteknek, akikbe belecsapott a villám. Akkor is súlyos sérüléseik lehetnek, ha ez kívülről nem látszik. Az emberi test nem tárolja az áramot, tehát nyugodtan megérinthetjük a sebesültet.
7. A túlfeszültség-védő a házon megakadályozza, hogy a házba csapjon a villám.
A villámhárító és a túlfeszültség-védő segít elvezetni az elektromosságot, de csak akkor, ha jól szerelik fel az egész rendszert – a villámcsapástól ez ugyan nem véd meg, a ház viszont biztonságos lesz.
8. Ha fémet viselünk, vonzani fogjuk a villámokat.
Ez nem igaz, viszont, amikor szabadban vagyunk viharban, ne tartózkodjunk fémoszlopok, -kerítések, és egyáltalán, semmilyen fém építmény mellett, mert ha belecsap a villám, remekül vezeti az elektromosságot... belénk. Ha hegyen vagyunk, ahol fémeszközöket használunk a leereszkedéshez, akkor próbáljunk olyan útvonalat keresni, ahol nincsenek fém kapaszkodók és -láncok, mert azok is vezetik az áramot, és fontos az is, hogy a hegyről a vihar haladásának ellentétesen irányába menjünk le. A fémeszközeinket csatoljuk le magunkról, hogy azok ne koccanjanak össze, ne súrlódjanak egymáson.
Mit tegyünk, ha a közelünkben valakit villámcsapás ért?
Mindenképp részesítsük elsősegélyben, és ha mozgatható, akkor azonnal vigyük biztonságos helyre, és kérjünk segítséget a 112-es segélyhívó számon. Ha az áldozat nincs eszméleténél, azaz nincs pulzusa vagy nem lélegzik, akkor életveszélyben van. Ekkor a légútjait meg kell tisztítani és telefonon segítséget kell kérni. Ha már visszatértek az életjelek, stabil oldalfekvésbe kell helyezni, és melegen tartani, amíg meg nem érkezik a szakszerű segítség.