Ezen az apró szigeten töltötte Oppenheimer utolsó napjait

A tudós életének utolsó évtizedét Manhattantől távol, egy csendes karib-tengeri sziget homokos partjainál töltötte.

Oppenheimer

Kevesen tudják, de az atombomba atyjaként ismert J. Robert Oppenheimer a Karib-tenger egyik aprócska szigetén rejtőzködött a második világháborút követően.

A júliusban debütáló Oppenheimer-film hatására rengetegen megismerhették az atombombát megalkotó tudós történetét. A tudós nyilvánosan küzdött találmányának erkölcsi következményeivel a második világháborút követően, de azt kevesen tudják, hogy az ezt követő politikai csapás olyan mélyen érintette Robert Oppenheimer személyes életét, hogy hátralevő napjaiból többet St. John szigetén töltött – írja a BBC.

„1945-ben, Hirosima és Nagaszaki bombázását követően Oppeinheimerből egy nemzeti hős lett, akinek arcképe olyan magazinok borítóján jelent meg, mint a Time és a Life. Ezt követően majdnem 10 év múlva, 1954-ben a tudós hirtelen páriává vált és gyakorlatilag halála napjáig eltűnt a közéletből”

– fejtette ki a Pulitzer-díjas Kai Bird, akinek sikerkönyve Oppenheimer életét dolgozza fel.

​Na de hogyan került Oppenheimer a Karib-tenger közelébe?

Fotó: Joel Rice / Shutterstock

American Prometheus - The Triumph and Tragedy of J. Robert Oppenheimer - Kai Bird és Martin J. Sherwin könyve

Azon a helyen, ahol Oppeinheimer 1955 és 1967-es halála között rejtőzködött, ma egy nyilvános terület, az Oppeinheimer Strand áll. Ámbár a strandot a legtöbb turistáknak szóló térkép nem jelöli, gyakran a Virgin-szigetek egyik legjobb strandjaként és egyik legszebb titkaként hivatkoznak rá az emberek.

A tudós először a titkos Manhattan-tervnek köszönhetően érkezett a Kubától délkeletre található, az Egyesült Államokhoz tartozó St. John szigetére.

„Oppenheimer már a kezdetektől fogva tisztában volt azzal, mekkora pusztítást lehet végezni találmányával. Csakúgy, mint Albert Einsten és a legtöbb tudós, ő is úgy látta, elkerülhetetlen az, hogy valaki elkészítse az atombombát – ha nem Oppenheimer, akkor a nácik tették volna”

– magyarázta el Bird.

„A fegyver megépítése igazából egy verseny volt, hiszen, ha Hitlernek sikerült volna először hozzájutnia, akkor az a fasiszták győzelmét jelentette volna. Emiatt Oppenheimer szinte kötelességnek érezte a feladat teljesítését. A Hirosimában és Nagaszakiban történtek után viszont mély depresszióba süllyedt, és egész életét annak szentelte, hogy felhívja az emberiség figyelmét arra, mennyire veszélyes találmánya és mekkora szükség van arra, hogy kontroll alatt tartsák a gépezetet”

– tette hozzá.

Ne hagyd ki! Ismerd meg Diana hercegné kedvenc hotelét!

Amikor a szovjetek 1949-ben ledobták első atombombájukat, az Egyesült Államok akkori elnöke, Henry Truman arra utasította a tudósokat, hogy készítsék el az atombombánál ezerszer nagyobb robbanásra képes hidrogénbombát. A kormány nukleáris politikával és védelemmel foglalkozó főtanácsadója, Oppenheimer már ekkor is tiltakozott, Trumannak pedig többek szerint is azt nyilatkozta, úgy érzi, vér van a kezein.

Heves tiltakozása a hidegháború idejére az Egyesült Államok antikommunista fellángolásának célpontjává tette a tudóst, akit 1954 tavaszán egy megterhelő négyhetes vallatás során faggattak ki az Egyesült Államok iránti hűségéről. Ennek hatására megfosztották biztonsági engedélyétől is.

„Oppenheimer megalázva, megsebesülve és fizikailag, illetve mentálisan kifáradva úgy döntött, elhagyja hazáját és St. Johnra utazik családjával. Nincs kétség: az egykor tisztelt sztártudós menekült a múltja elől. A sziget pedig annyira megtetszett neki, hogy következő évben sikerült megvennie egy telket, amire egy egyszerű tengerparti kabint épített, melyet egészen haláláig néha hagyott csak el”

– tájékoztatta Bird az olvasókat.

Ez is tetszhet: Egyre népszerűbb A nagy Pénzrablás-utazás – Kipróbálnád?

St. John több szempontból is ideális volt Oppenheimer számára. Egyrészt óriási váltás volt a gazdag manhattani családban felnőtt tudósnak, hogy a szigeten se telefon, se elektromos hálózat nem volt kiépítve. Ez pedig jól is jött neki, hiszen míg a manhattani lakását le tudta hallgatni az FBI, addig St.Johnban lehetetlen volt megfigyelés alatt tartani őt. Ezen felül,

„a szigetet akkor nagyrészt afrikaiak (volt rabszolgák - a szerk.) lakták. Mivel nem ismerték fel Oppenheimert és nem is nagyon érdekelte az embereket honnan jött, itt gyakorlatilag senki sem zaklatta, névtelen lehetett”

– számolt be róla David W. Knight Sr. helyi történész, akinek családja baráti viszonyt ápolt Oppenheimerékkel.

„Oppenheimert nemcsak az anonimitás vonzotta a szigetben, de az a meggyőződése is, miszerint a Virgin-szigeteket érintő passzátszelek miatt ez lenne az egyik olyan hely, melyet alig érintene a nukleáris becsapódásokból származó radioaktív hulladék”

– tette hozzá a történész a szüleitől hallott információt.

St. John napjainkban

Fotó: ESB Professional / Shutterstock

Cruz-öböl, St. John, Virgin-szigetek

Majdnem 70 évvel Oppenheimer után a St. John még mindig a legkisebb, legtávolabbi és legkevésbé fejlettnek számít a Virgin-szigetek három szigete közül. Területének háromnegyedét egy védett nemzeti park teszi ki, ahol 20 túraútvonalon keresztül sétálhatnak a kirándulni vágyók. St. John nem rendelkezik reptérrel és hajóutak sem szelik át a közeli vizeket, de taxizásra azért van lehetőség. Az Oppenheimer Strand a sziget egy eldugott részében foglal helyet és bár az eredeti házat már felújították, a tudós emléke máig ott él.

AMI MÉG ÉRDEKELHET