Maximum két nap kell ahhoz, hogy repülővel eljuss a világ bármilyen messze lévő pontjára, hogy megcsodálhasd a helyi nevezetességeket, vagy egyszerűen csak egy melegebb helyen lógasd a lábad. Nem lenne ennyire egyszerű a helyzet, ha se repülővel, se vonattal, se autóval nem tudnál útnak indulni, és vissza kellene térni ahhoz, hogy lovon közlekedsz. Ebben az esetben mennyi idő lenne London, Róma vagy Párizs? Írtunk már arról, milyen egy egész életet lóháton tölteni, most pedig kiderül, milyen lenne lovagolva nyaralni menni.
London
A magyar történelem során viszonylag ritkán fordult elő, hogy egy hazai főnemesnek, vagy főméltóságnak dolga legyen a mai Egyesült Királyság fővárosában. Ennek egyik oka az volt, hogy politikailag távol voltunk egymástól, a másik pedig az, hogy ha a magyar király sürgős üzenetet szeretett volna küldeni az angol királynak, lóhalálában is több, mint egy hétbe került volna, hogy a levelet eljuttassa a címzettnek. Ha tehát ma alternatív módon szeretnénk utazni, távol maradva a vírustól és a repüléstől, akkor összesen két hetet kellene utaznunk oda és újabb két hetet vissza. Első körben Bécset kell célba venni, aztán irányban tovább vágtázni Frankfurt felé. A német üzleti központban érdemes megállni és megnézni, milyen volt a középkori város és milyenek a kontinens legmagasabb felhőkarcolói egymás mellett. Frankfurtból Brüsszel felé vezet az út, egyenesen a francia átkelőig, Calais-ig. Innen pedig kompon keresztül jutunk el a csodás parti sziklákról is elhíresült Doverbe, ahonnan már csak egy napot kell lovagolni Londonig.
Róma
Fotó: Getty Images
Róma nagyon régóta a kereszténység központja, ami ma inkább vallási szempontból érdekes, ám a középkorban és a kora-újkorban elképzelhetetlen volt egy európai királyság megléte a pápával való kapcsolattartás nélkül. A mai Vatikánvárosba naponta érkeztek a kifáradt követek, akiknek legjobb esetben is öt nap kellett ahhoz, hogy a király üzenetét eljuttassák az egyházi főméltósághoz, feltéve, hogy napi 12 órát vágtáztak. Eggyel kellemesebb tempóval ma már ez az út tíz nap, de cserében tele van szebbnél szebb látványosságokkal. Első körben Ljubljanát kell célba venni, ahol minden kávézóban egyedi péksüteménnyel várják a megfáradt lovasokat. A szlovén fővárosból aztán Trieszt felé kell galoppozni, ahol először lehet látni a tengert és ahol először lehet barátkozni a híres pingvinekkel, akik az állatkert látogatóit szórakoztatják. Az olasz határon való átkelés után az út végig vezet Toszkána legszebb területein, ahol számos kulturális örökség ejt ámulatba, és akkor nem beszéltünk a kisebb városok útba eső éttermeiről, amíg Firenze felől szépen ellovagolunk a fővárosig.
Párizs
Párizshoz már egy picit több közünk volt a történelem során, mint Londonhoz, de korántsem volt annyira gyakori úti cél, mint manapság. Képzeletbeli utazásunkon kicsit megtorpantunk, hiszen megdöbbentően sok lánykérés zajlik a szerelem fővárosának nevezett településen egy nap. De vajon mennyire lennének telítettek az odavezető utak, ha minden második férfi fehér lovon érkező herceget szeretne játszani a házassági ajánlat előtt? Ebben az esetben 12,5 napot kellene úton lennie és a túra nagy részét Németországon keresztül kellene megtennie. Ha valaki vállalkozni szeretne erre a nemes feladatra, hogy így bizonyítsa a szerelmét, akkor Bécs felé kell indulnia, ahonnan Linz felé kell vennie az irányt, át a mindig csodálatos látványt nyújtó Alpokon. A Linznél való átkelés után előbb Nuremberg, majd Mannheim felé kell vágtázni, ahol az út mentén szebbnél szebb kastélyokkal találkozhatunk, mielőtt Saarbrücken-en keresztül Franciaországba érkeznénk. Innen a pezsgő őshazáján keresztül kell vágtatni egészen Párizsig.
Szöveg: Pozsgai Brigitta