A nomád törzsek hódításait akadályozta meg az a hosszú fal, amely még ma, több száz évvel később is stabilan áll, sőt sokáig az terjedt el, hogy az egyetlen emberi építmény a Földön, ami még az űrből is látszik – ezt azóta megcáfolták az asztronauták. Láttál már képeket a kínai nagya fal két végéről? Egyáltalán miért pont ott indul és ér véget, ahol?
A kínai nagy fal tulajdonképpen sok különálló erődítmény összekötve, amelyeket különböző korokban, különböző dinasztiák építettek. Ma már csak azok a falszakaszok láthatóak, amelyek később, modernebb technikával, téglából készültek, ezáltal sokkal ellenállóbbak, mint az időszámításunk előtt épült döngölt földből felhúzott erődítmények.
Miért épült a fal?
A kínai nagy falat i.e. 3. századtól egészen az i.sz. 17. századig épült, Kína vidékét, mezőgazdasági területeit hivatott megvédeni a nomád törzsek hódításaitól, támadásaitól. Többek között a hunok is megpróbálkoztak azzal, hogy átkelve a hegyeken és erődítményeken meghódítsák Kína ezen részét. A falat nem építették folyamatosan, elteltek akár évtizedek, hogy nem volt szükséges bővíteni az erődítményt. A ma látható fal 1368 és 1644 között épült a Ming-dinasztia idején.
Milyen hosszú?
Többféle információ is van a fal hosszát illetően: egyes mérések szerint 3000 kilométeres, de van olyan tanulmányok, amelyekben 10 000 kilométerre tippelik a hosszát. Maradjunk egy köztes eredménynél, amely a legelterjedtebb is: e szerint a ma látható fal hossza összesen 6352 km. A ma látható és bejárható Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan átjáró a Pohaj-öböl (a Sárga-tenger Pekinghez közeli részén) partján, legnyugatibb vége pedig a Csia Jü-kuan átjáróban található a hegyek között. Becslések szerint az eredeti fal 42%-a már elpusztult, így azokat a jól karban tartot és felújított szakaszokat tudjuk csak megnézni, amelyeket történészek és restaurátorok folyamatosan renoválnak. Jó hír, hogy a munkálatok alatt még most is fedeznek fel egy-egy új részt, legutóbb 2012-ben tártak fel addig ismeretlen 100 kilométeres szakaszt.
Ha a fal összes régi és újabb, valaha megépült szakaszát összekötnénk hosszabb lenne, mint az Egyenlítő.
Keleti végpont
Fotó: Shutterstock
A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan átjáró a Pohaj-öböl partján
A kínai nagy falon összesen 43 721 műemlék található: bástyák, várárkok, tornyok és fallal körülvett erődök. A fal keleti vége, a Sárga-tengerbe nyúlik, ez a látványosság Pekingtől csak 90 kilométerre van, így mindig sok látogató, turista érkezik ide, ám a legnépszerűbb falszakasz nem ez, hanem a mutianyui 20 km-es rész.
Nyugati falvég
Fotó: Shutterstock
A Nagy fal nyugati vége a Csia Jü-kuan átjárónál található Kanszu tartományban
A fal mindkét vége remek állapotban van, és kedvelt kirándulási célpont a kínába utazó turisták körében. A nyugati vége közel van a mongol határhoz.
Ha autóval végig lehetne járni a nagy falat, akkor minimum 20 napba telne eljutni egyik végéről a másikra.