A GSI vezetősége hangsúlyozta, hogy az új adat a földmérési technológia fejlődésének és a számláláshoz használt térképek részletességének köszönhető. Mivel nincsen nemzetközileg elfogadott kritérium, hogy mi számít szigetnek, most is azon az elven mértek a szakemberek, ahogy 35 évvel ezelőtt, vagyis számbavették az összes, legalább 100 méteres kerületű, természetben előforduló szárazföldi területet.

Vitás területek

Miért fontos ez az új adat a japán szigetek számáról? Mert Japán területe – mivel szigetország – a tengerre, óceánra is kiterjed, a Japán-tenger, az Ohotszki-tenger, a Csendes-óceán és a Kelet-kínai-tenger határolja.

A Japánt körülvevő szigetek számos területi vita középpontjában álltak eddig is.

• Japán igényt tart az orosz kézben lévő déli Kuril-szigetekre (Ohotszki-tenger), amelyeket Tokió északi territóriumnak nevez. Ez a vita a két ország között a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a szovjet csapatok elfoglalták a Kuril-szigeteket Japántól.
• Ezen kívül Japán a Kelet-Kínai-tengeren található, lakatlan Szenkaku-szigetekre is igény tart, ami japán fennhatóság alá tartozik ugyan, de Kína többször is kifejezte az igényét irányukba, ugyanis a terület kőolaj-lelőhely.
• Plusz még egy földrajzi és területfoglalási konfliktusban áll az ország: Japán és Dél-Korea több mint 70 éve tartó vitában áll a Japán-tengeren (Korea Keleti-tengernek nevezi) fekvő szigetekről, amelyeket a koreaiak Dokdónak, a japánok Takeshimának neveznek, a térképen pedig Liancourt-szirtek néven találjuk. Ez a terület a halászat miatt lenne fontos Japánnak, de dél-koreai fennhatóság alá tartozik.