Marie Curie – Lengyelország, Varsó

A kétszeres Nobel-díjas Marie Curie (1867-1934) mindig rendkívül büszke volt lengyel származására. A nevéhez köthető kémiai elemet, a polóniumot is hazájáról nevezte el, amiért élete második Nobel-díját nyerte el. Bár a világ a tudósnőt a férjezett nevén ismerte meg, a híres fizikus örömmel viselte lánykori nevét. Ennek megfelelően jelenleg is szülővárosában, a varsói Maria Skłodowska-Curie Múzeumban őrzik hagyatékát. Nem véletlen, hogy itt lehet megtekinteni most eredeti fényképeit, leveleit, dokumentumait és személyes tárgyait, hiszen a fiatal Maria ebben a 18. századi épületben élt. A múzeumban életrajzi tárlatot láthatunk, állandó és időszakos, különleges kiállításokkal is várja az érdeklődőket. Az ifjú hölgy – aki 24 éves korában költözött el hazájából, és telepedett le Franciaországban – nagymértékben hozzájárult a radioaktivitás elméletének kidolgozásához, és úttörő szerepet játszott a radioaktív izotópok a szövetnövekedés elleni használatának kifejlesztésében, amely a modern rákgyógyítás alapja lett. Sajnos halála is ezzel a munkával hozható összefüggésbe, hiszen minden védőfelszerelés nélkül dolgozott a radioaktív anyagokkal, így a sugárfertőzés szövődményeként aplasztikus vérszegénységben halt meg a franciaországi Passy-ban 1934-ben.

Az 1939-1944 közötti bombatámadások elpusztították Varsót, de a háború után az eredeti téglákból újjáépült a város, és számos része ma is ugyanazzal a külsővel tündököl. Érdemes egy könnyed sétát tenni Lengyelország legrégebbi részén, az UNESCO által védett óvárosi piactéren, és megcsodálni a 13. századi kereskedőházakat és a későbbi, reneszánsz stílusú homlokzatokat, amelyek pont ugyanúgy díszelegnek, mint amikor az ifjú Maria Skłodowska járta az utcáit.

Anne Frank – Amszterdam, Hollandia

Kevés olyan történet van, amely oly húsbavágóan mutatta volna be a második világháború gyötrelmeit, és hívja fel a béke fontosságára a figyelmet, mint Anne Frank (1929-1945) élete. Anne naplóját édesapja, a család egyetlen túlélője, Otto Frank jelenttette meg, amelyben a fiatal lány elmeséli, hogyan bujkáltak a nácik elől két évig egy könyvespolc mögé rejtett padlásszobában a Prinsengracht 263. szám alatt. A keskeny téglaépület egy tipikus 17. századi kereskedőház, amely azóta múzeumként üzemel. A 15 ezer tételből álló tárlat hűen visszatükrözi Anne családjának korabeli életét, és a borzalmakat, amiket át kellett élniük. Anne a bergen-belseni koncentrációs táborban vesztette életét tífuszban. Előtte tiszteleg a múzeumtól nem messze található öntöttvas szobor is a Westerkerk templom mellett.

Érdemes kerékpárt bérelni Amszterdamban és elpedálozni a Nieuwe Amstelstraat felé. Itt a Zsidó Történeti Múzeum ismerteti meg velünk a város háború előtti zsidó közösségeinek életét, és egyben ez a kezdőpontja a zsidónegyed megismerésének, egyben feltárja előttünk az európai történelem egyik legnagyobb tragédiáját.

Simone de Beauvoir – Párizs, Franciaország

A huszadik század egyik leghíresebb írója egy tollvonással semmisítette meg a nőkről alkotott konzervatív, degradáló fogalmakat. Simone de Beauvoir (1908-1986) a Második nem című feminista hangvételű könyvében kijelentette, hogy: „az ember nem születik nőnek, hanem nővé válik.” A francia regényíró, filozófus mondata azóta is formálja a világot, új reményt adva nők millióinak egy szabadabb, egyenlőbb élet eléréséhez. Noha Beauvoir sokat utazott, mégis a párizsi kávézók adtak ihletet neki, leginkább abban a miliőben szeretett gondolkodni, írni. Sokat járt a híres Saint-Germain-des-Près városrészen található Les Deux Magots kávézóba, ahol rendszerint egy sarokban megbúvó asztalnál szorgoskodott. Ez Párizs egyik legrégebbi kávézója – 1812-ben alapították a Rue de Buci 23. szám alatt, majd 1873-ban került át mostani helyére – és vált a 20. századi irodalmi és szellemi elitjének törzshelyévé, és ma is vonzza a művészetek, az irodalom, a divat és a politika világának hírességeit, továbbá közkedvelt turisztikai célpont. Innen csak néhány lépésre található a Café de Flore, melynek art deco belső terét hűen megőrizték – a modern nőmozgalom anyja a falai között lobbant szerelemre és kötött életre szóló, bizalmas kapcsolatot Jean-Paul Sartre, Nobel-díjas regény- és drámaíróval, filozófussal.

Ha szeretnénk jobban beleszagolni a Beauvoir-világba, mindenképpen látogassunk el a Hotel La Louisiane-ba, ahol 1943-48-ig élt, valamint a Jardin du Luxembourgba, ahol szívesen vitázott filozófiáról, etikáról. E nagy formátumú sors utolsó állomása egy rövid metróúttal érhető el a Cimetière de Montparnasse temetőben, ahol Sartre-ral közös sírhelyük található.

Frida Kahlo – Mexikóváros, Mexikó

A jellegzetes arcáról, férfiruháiról azonnal felismerhető festőnő (1907-1954) a mai napig Mexikó legünnepeltebb női művésze. Kahlo hosszú éveket töltött az úgynevezett Casa Azulban (Kék Ház), a mostani Frida Kahlo Múzeumban, amely telis tele van a festő életéből származó tárgyakkal, ékszerekkel, ruhákkal, emléktárgyakkal, fényképekkel. Nemcsak az ő művei, de más, általa összegyűjtött műalkotásokat is kiállítottak, így még gazdagabb betekintést kaphatunk arról, mi inspirálta a világ egyik legtehetségesebb női zsenijét. Innen délkeletre, fél órás taxiútra találhatóak a Xochimilco-csatornák. A gyönyörű növényzettel övezett vízi utat Kahlo és férje, Rivera is imádta – rendszerint összeölelkezve hajókáztak és élvezték a madarak csicsergését, a tarka virágok látványát. A festőnő szenvedélyessége a számos őt ért tragédia ellenére is élete végéig kitartott, nagy örömét lelte a mariachi zenekarok játékában, miközben tequilát kortyolgatott. Egy ilyen hajóút tökéletesen feleleveníti Kahlo pozitív életszemléletét, színes személyiségét.

Rosa Parks – Montgomery, USA

Rosa „Lee” Louise McCauley Parks (1913- 2005) azzal, hogy 1955-ben nem állt fel a helyi buszjáraton, beírta magát a világtörténelembe. Parks ugyanis nem adta át ülőhelyét egy fehér bőrű utasnak, annak ellenére, hogy erre a jármű vezetője is felszólította. Letartóztatása vezetett a montgomery buszbojkotthoz, a történelem legikonikusabb faji megkülönböztetés elleni megmozdulásához. Bár az áruházi dolgozóból lett polgárjogi aktivista a családjával elköltözött Hamptonba, majd onnan Detroitba, a történelmi pillanatról és Rosa életéről a montgomery Rosa Parks Múzeumban kaphatunk mélyebb képet. A múzeum gyűjteménye számos történelmi jelentőségű tárgyat tartalmaz, köztük Mrs. Parks eredeti ujjlenyomatával ellátott letartóztatási jegyzőkönyvét, egy 1950-es évekbeli montgomery városi buszt, bírósági dokumentumokat és rendőrségi jelentéseket is.