Óriás szifonofór

View this post on Instagram

A post shared by Schmidt Ocean Institute (@schmidtocean)

A világ leghosszabb állata, az óriás szifonofór 45 méteres hosszúságával meghaladja a kék bálnák méretét is. A spirálszerű élőlényt 2020-ban fedezte fel Ausztrália északnyugati részén a Schmidt Ocean tenger- és óceánkutató szervezet egy mélytengeri expedíció során. A medúzaszerű szifonofórral viszont érdemes vigyáznunk, ugyanis a Science Focus írása szerint csápjai egy érintéssel is halált okozhatnak.

Skarlátarcú majom 

View this post on Instagram

A post shared by BBC (@bbc)

Az Amazonas-medence egy kisebb régiójában éldegélnek az uakari néven is ismert skarlátarcú majmok. Arcuk színe – az emberekhez hasonlóan – gyakran tükrözi a majmok kedélyállapotát, a hím példányok esetében pedig a pirosság mértéke dominanciát sugall: a legvonzóbb egyedeknek azok a hímek számítanak, akiknek a legvörösebb a fejük.

Egyébként minden évben új fajokra bukkanunk: 4 különös állat, amit 2023-ban fedeztek fel

Vörösszájú denevérhal

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

ATOK DEAN 🇲🇾 (@atokdean) által megosztott bejegyzés

A Galapagos-szigeteken őshonos hal kinézete bár arra utal, hogy kisminkelték, valójában vörös rúzsa természetesen alakult ki. Apró lábaikkal nem éppen számítanak a legsportosabb versenyzőknek, szerencsére viszont az úszásban annál inkább remekelnek. Kinézetük feltehetően sok más állathoz hasonlóan a párosodásban játszik szerepet.

Sáskarák

A sáskarákok szép külsővel rendelkeznek, de ez ne tévesszen meg minket, ugyanis a tíz centiméteres rákocskák egyetlen ütéssel képesek csontot törni. Méretükkel arányosan a sáskarákok képesek a világ állatai közül a legnagyobb ütésre, melynek erőssége egy 22 kaliberes tölténnyel ér fel – ez az erő pedig testsúlyuknak nagyjából a százszorosa.

Neil is erős versenyző: Munkába indult, de egy 600 kilós fóka útját állta

Csillagorrú vakond

Az állatvilág titkosügynökeiként a csillagorrú vakondok 25 ezer szenzoros érzékelőjükkel képesek mérföldekről „kiszagolni” prédájukat. A fejükön elhelyezkedő tapintószerv ugyanis nem a szaglás feladatát látja el, hanem ez védi meg orrukat a beáramló földtől, illetve ennek segítségével érzékelik a környezetüket is. A Kanadában őshonos állatok főleg a vizes, mocsaras területeken érzik jól magukat, és más vakondokhoz képest – még télen is – meglepően sokat tartózkodnak a föld felszínén.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!