A Duna Európa második leghosszabb folyama a Volga után, összesen tíz országon halad át a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig, amelybe 2850 kilométer után torkollik bele. Magyarországon 417 kilométer hosszan kanyarog a folyó, amely az öreg kontinens egyik legfontosabb kereskedelmi és vízi útja.

A Duna Európa szimbolikus folyója, az irodalomban és a képzőművészetben is gyakran visszatér mint a történelem élő tanúja vagy éppen a népek közötti együttműködés szimbóluma.

Művészet, történelem és a gyönyörű természet találkozik a Duna forrásánál a Fekete-erdőben, ahol Donaueschingennél még egy csodálatos emlékművet is felépítettek a feltételezett forrásnál, ám a mai napig vita tárgyát képezi az, hogy pontosan hol van a folyó eredője.

Donaueschingen egy kis német város, a legfőbb turisztikai vonzerejét pedig ez a csodálatos, misztikus szökőkút adja, amelyet évente milliók keresnek fel szerte a világból. A medence a Fürstenberg hercegek parkjában található, az emlékművet pedig 1895-ben Adolf Heer szobrász készítette el.

Az 1950-es évektől azonban Furtwagen város lakói is előléptek, hogy a Duna igazi forrása náluk van, ugyanis a Breg patak forrása ezen a településen található. A Duna pedig a Breg és a Brigach patakocskák összefolyásából ered. A két patakocska közül pedig a Breg a nagyobb, így víztani szempontból a Breg karsztforrása a Duna forrása is.

A Breg patak forrásánál fel is állítottak egy bronztáblát, hogy itt ered a Duna. Azonban a német kormány 1981-től hivatalosan is Donaueschingent tekinti a Duna forrásának.

A döntés mellett pedig komoly történelmi érvek is szólnak, hiszen már több ezer évvel ezelőtt, a Római Birodalom alatt is ezt a helyet tekintették a Duna forrásának.