Aki imád utazni és szereti a Földet, meg is szeretné óvni, így az állatok és a növények jóléte legalább olyan fontos kellene, hogy legyen az összes világjárónak, minthogy milyen remek Instagram-képeket fognak csinálni a víz alatt. A brit állatvédelmi törvény eddig csak a gerinces állatok érzéseivel foglalkozott, de közben kiderült, hogy a gerinctelen állatok is érző lények, emiatt kiegészítik az állatok jólétével foglalkozó törvényjavaslatot. Ezek az állatok nem csupán fájdalmat éreznek, a komplex idegrendszerüknek köszönhetően képesek éhséget, szomjúságot, örömet, kényelmet és izgalmat érezni.

Az ideges polip esete

Az olyan tengeri gerinctelen állatok, mint a polipok, a tintahalak, a garnélarák vagy más rákfélék eddig alacsonyabb rendűnek számítottak, olyan értelemben eddig is fontosak voltak, hogy az ökoszisztéma fontos részei, de a tengerbiológusokon kívül a jólétükkel eddig nem nagyon törődött senki.

A polipokról például kevésbé ismert, hogy elképesztő problémamegoldó képességük van, kíváncsiak és játékosak, ami intelligenciára utal.

A London School of Economics and Political Science kutatása bebizonyította, hogy a tízlábúak csoportja – amelybe a homárok, rákok, garnélarákok tartoznak –, plusz a lábasfejűek (polipok, tintahalak) olyan összetett idegrendszerrel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az érzéseket. Sőt, következtetésekre is képesek, hiszen felismernek veszélyhezeteket (gondoljunk a tintahal védekezésére, a tinta kilövésére vagy a polip színváltoztatására).

300 különböző tanulmány készült el ezzel kapcsolatban és kielemzésük során nyilvánvalóvá vált, hogy ezeknek az állatoknak vannak fájdalom-receptorai (a homár élve megfőzésén is gondolkodjunk el egy kicsit), képesek tanulni és a fajuk fennmaradása érdekében felismerik a veszélyt, meg tudják védeni magukat, tehát nem csak simán menekülnek. Ha szereted a búvárkodás és a vízi sportokat, ezentúl legyél te is tekintettel ezekre az élőlényekre!