Ki mondta, hogy túrázni csak ősz végéig lehet? Ha igazi hóra, békebeli télre és érintetlen havas tájakra vágyunk, húzzunk meleg bakancsot, és irány Erdély!
Miért havasok a havasok?
Bár sokunk fejében Erdély Magyarország folytatásaként, kiterjesztéseként él, az igazság az, hogy domborzatát és geológiai történetét tekintve Transsylvania – az erdőn túli terület – jelentősen eltér a magyarországi medencétől. Míg hazánkban minden dombocska hegy név alatt fut, az erdélyi magaslatok egy része a havas nevet viseli: Gyergyói-havasok, Fogarasi-havasok, Gyalui-havasok és társaik.
A havasok szó pedig ebben a formában a csaknem mindig hóborította (fák nélküli) hegyet jelenti.
És bizony, a sokszor 2000 méter fölé nyúló erdélyi hegyek árnyékában már 1300 méteren is a hűvös éghajlat a jellemző, sok csapadékkal, az évi középhőmérséklet pedig 2-4 Celsius-fok között alakul. E vidékeken már csak fenyvesekkel találkozunk, 2000 méter felett pedig legfeljebb a jégkorszaki cirbolyafenyővel, azon túl csak a csupasz sziklák meredeznek az ég felé. Amikor itthon még kellemes őszi időben napfürdőzünk, Erdélyben bizony már megérkezhet a hó, és azon sem kell csodálkozni, ha a Transzfogarasi utat június 1-jén még zárva találjuk – lavinaveszély miatt. Mindez azt is jelenti, hogy ha télen hóra vágyunk, Erdély tökéletes úti cél, ám egyet érdemes szem előtt tartanunk: a hegy – ahogy a medve – nem játék.
Fotó: Shutterstock
Fogarasi-havasok
Mesebeli táj
Talán a zordságuk vagy nem létező marketingjük miatt az erdélyi hegyek megőrizték vad varázsukat. Ez azt is jelenti, hogy itt az emelkedőkön garantáltan nem kell majd sorban állni, nem úgy, mint a kedvelt nyugat-európai túraútvonalakon. Viszont szinte minden sziklához és folyóhoz legendák kapcsolódnak, elvarázsolt nyájakkal, elrabolt lányokkal, tündérekkel és királyokkal.
A szívélyes vendéglátás ugyanakkor korántsem legenda.
Bár a kulcsosházak nagy autonómiát biztosítanak, a kalotaszegi, csíki, gyergyói ételeket szörnyű vétek lenne kihagyni, vagyis ha lehet, olyan szállást válasszunk, ahol félpanziós ellátást is biztosítanak.
Különleges felszerelés
Természetesen tervezhetünk klasszikus, kizárólag a gyaloglásra koncentráló programot is, de erős a kísértés, hogyha már egyszer kocsiba ültünk, és jó sokat utaztunk Erdélybe, akkor kipróbáljuk például a lovasszánt vagy akár a kutyaszánhajtást is! A magashegyi túrákat alapvetően úgyis el kell felejtenünk, hacsak nem vezetővel, helyi hegymászóval és komoly felszereléssel indulunk neki. Kisgyerekekkel semmiképp sem érdemes belevágni a téli hegymászásba, a lavinafelszerelés viszont bárhol jól jöhet, és egy sima kiránduláshoz is könnyen lehet, hogy szükségünk lesz karmos hótalpakra és túrabotra.
Erdélyben tehát télen – a máshol nem elérhető helyi extrákat is beiktatva – a kirándulások tervezésekor a biztonságot tartsuk leginkább szem előtt.
Erdély számokban
- A júliusi középhőmérséklet a havasokban 10–12 C.
- 2021-ben Románia medvepopulációja 12 000 körül alakul.
- Erdély legmagasabb csúcsa a 2535 méter magas Negoi-csúcs.
- Csíkszeredában -38,4 fok volt a legalacsonyabb mért hőmérséklet.
- A Fogarasi-havasokban akár évi 1400 mm csapadék is hullhat, javarészt hó formájában.
Fotó: Shutterstock
Gyilkos-tó
Gyergyói outdoor paradicsom
Gyergyót már a természet is megáldotta, ráadásul most a helyieknek is rengeteg munkájuk van abban, hogy vonzó turisztikai célponttá varázsolják. Ennek szolgálatában létrehoztak egy szuper honlapot is visitgyergyo.ro címen, ahol egyebek között túraútvonalak GPX-ét is le lehet tölteni. Nyáron például vadonatúj via ferraták is várnak – de ezt ilyenkor inkább ne erőltessük.
Télen viszont egy lehetséges túra Balánbányától vezet fel Egyeskőre.
A hossza csupán 3,7 kilométer, de a szintemelkedés 624 méter, ami elég durva, a hótalpunkon bizony hágóvasra is szükség lehet. Egyeskőn viszont egy nagy múlttal bíró, nemrég majdhogynem újjáépített turistaház várja a kirándulókat, az alsó szinten szobákkal és fűtéssel, a felső szinten matraclágerrel és meleg étellel. És ha már Gyergyóban vagyunk, a Gyilkos-tó úgyis kihagyhatatlan, ide viszont bátran tervezhetünk kisgyerekes programot is: a tó körüli 4 km-es túrán, amely a piros kereszt jelzésen vezet, mindössze 59 méter szintkülönbséggel kell megküzdenünk. Meg persze a gyerekekkel, akik korcsolyázni akarnak a tavon...
Ha pedig egy kicsit felmelegednénk, télen tökéletes program lehet a barlangászás is, hiszen ha kint mínuszok tombolnak is, a föld alatt állandó, kellemes 10 fok vár. Például a vaslábi Súgó-barlangban is, ahol vezetett, 300 méteres, 50 perces túrát tehetünk.
Csillagtúra a Hargitán
A Madarasi-Hargita Székelyföld legmagasabb hegye a maga 1801 méterével. Egy vulkáni kráter peremének része, ahogy a többi Hargita is. Sí- és kirándulóközpontja Székelyudvarhelytől 36 km-re található, 1650 méteres magasságban pedig a Madarasi Menedékház fogadja be a pihenni vágyó túrázókat. A ház ma már magánkézben van, és panzióként működve több mint 100 férőhelyes. Arra azonban érdemes figyelni, hogy mivel egy síterepen lévő népszerű pályaszállásról van szó, ezt választva ajánlatos időben szállást foglalni.
Viszont ha sikerült tábort ütnünk a környéken, akkor számos túra vár minket havas időben is. Nagy hóban mindenképpen hótalppal vagy túrasível induljunk, hacsak nem brutális edzőtúrát terveztünk... És megfontolandó a vezetett kirándulás ötlete is, helyi túravezetővel.
Itt nem érnek véget az erdélyi kalandozások, cikkünk második részében a további programlehetőségeket mutatjuk be.