A Ferihegyi repülőtér tervezése ugyan már 1939-ben, építése pedig 1942-ben elkezdődött, de a második világháború miatt az építkezés félbeszakadt, s végül 1950. május 7-ére fejeződött be. Bár budapestiként hivatkozunk rá, területe részben Pestszentlőrinchez (ezt a települést is csak 1950-ben csatolták a fővároshoz), részben Vecséshez tartozik. Hegyet mutatóban sem látni errefelé – de akkor honnan az elnevezés?

A XIX. században kezdett el itt gazdálkodni gróf Széchenyi István barátja, Mayerffy Xavér Ferenc és családja, egyrészt állattenyésztéssel foglalkoztak, másrészt szőlőültetvényeket is telepítettek néhány, elnevezésében végül heggyé nemesült homokdombra, ezek közül a legnagyobb kapta a családjukban gyakran előforduló Ferenc név alapján a Feri-hegy nevet, de az egész terület is a Feri-major nevet viselte. Innen ered tehát a repülőtér elnevezése, noha magát a „hegyet" éppen a repülőtér kialakítása során le kellett gyalulni. A hivatalos elnevezés a nagy magyar zeneszerző születésének 200. évfordulóján, 2011-ben változott Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Termináljai közül az 1-es 2012 októberétől már csak magángépeket fogad, illetve rendezvényközpontként működik, a 2A és a 2B terminálok szolgálják jelenleg a kereskedelmi légiforgalmat. A reptér bázisául szolgált a nemzeti légitársaságnak, a Magyar Légiforgalmi Vállalatnak (Malév) annak 1954-es megalakulásától egészen a 2012-es leállásáig. A budapesti repülőtér aktív szereplője a nemzetközi légiforgalomnak, számos légitársaság gépei megfordulnak itt, utasforgalma 2019-ben meghaladta a 16 millió főt – sajnos a koronavírus-járvány okozta leállások miatt tavaly ez a szám a 4 millió főt sem érte el.

Érdekességek

Repülőgép formájú terminál
A repülőtér első fogadóépületének felhúzását 1942-ben kezdték el ifj. Dávid Károly tervei alapján, a modern magyar építészet egyik megteremtője olyan épületegyüttest álmodott ide, amely felülnézetből egy repülőgépet formáz.

Lekörözi a Heathrow-t!
Bár utasforgalmát tekintve messze elmarad London fő repülőterétől, van olyan paramétere, amelyben sikerül maga mögé utasítania: 1500 hektáros méretével területét tekintve túltesz a világ egyik leghíresebb repterén, amely „csak" 1200 hektáron terül el.

Terminálból műemlék
2005-re az üzemeltető Budapest Airport az eredeti tervek alapján teljesen felújította az 1-es terminált, szigorúan szem előtt tartva a műemlékvédelmi szempontokat. Ami olyan jól sikerült, hogy 2007-ben Európa legrangosabb örökségvédelmi díjával, az Europa Nostrával díjazták az építészeti modernizmus hazánkban, de még Európában is kiemelkedő darabját.

Kisváros a nagyvárosban
Az utasok számtalan kényelmi szolgáltatást érhetnek el a reptéren, ezek közé tartozik egy fogászat is, ahol logikusan elsősorban a külföldről érkezők panaszait igyekeznek enyhíteni. Emellett saját működtetésű közművekkel is rendelkeznek: önálló víz- és elektromos hálózattal, víztisztító rendszerrel, üzemanyagtöltő-állomással, szemétégetővel és még saját hőerőművel is. A gazdasági, kereskedelmi és technikai hátteret biztosító létesítményekkel együtt összesen több mint kétszáz épület tartozik közvetlenül a repülőtérhez.

A titokzatos épület
A reptér közepén egy nagyjából százéves majorsági épület áll, amely előbb szolgálati lakásoknak, majd raktáraknak, műhelyeknek, végül egy üvegházakat is magába foglaló kertészetnek adott otthont; 2002-es megszüntetéséig a terminálokat, irodákat és a reptér egyéb külső-belső tereit díszítő valamennyi növényt itt termesztették a létesítmény saját kertészei.

Nosztalgikus képek a régi repülőtérről: