Hogy mikor kell ellenőrizni? Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor lényegében mindig. Persze, ha csak a garázsban áll az autó, egy szervizlátogatás is bőven megteszi. De amint kimozdulunk otthonról, hirtelen felértékelődik a fékek szerepe, tőlük függ a közlekedők biztonsága az utakon. Vagyis, ha valaminek tökéletesen kell működnie a kocsin, az a fékrendszer. Csalóka dolog ezzel kapcsolatban a hangjelzésekre, a saját tapasztalatokra hagyatkozni, mivel ezek már csak kritikus szituációkban jönnek elő. Mint minden más esetében, a fékek kapcsán is érvényes, hogy jobb megelőzni a bajt. Minden autónak más ütemben kopnak a fékei, attól (is) függően, mennyit és milyen terepen járnak velük, városban vagy városon kívül, hegyekben vagy sík úton. Általánosságban a nyugodt, előrelátó sofőrök autóinak fékei bírják a legtovább.

Mitől függ az elhasználódás?

Azt, hogy évi hány kilométer megtétele az ideális a fékek számára, lehetetlen meghatározni. A városi forgalommal járó gyakori fékezés és a dombos utakon való autózás természetesen jobban igénybe veszi a fékbetéteket és -tárcsákat. Ugyanúgy az autó napi, nagyobb távolságokra való használata is jobban koptatja a rendszer elemeit. Viszont ha csak vasárnapi sofőrök vagyunk, azzal sem nyerünk semmit, mivel ilyenkor sokkal könnyebben kezdhetnek rozsdásodni a kocsi fékei, ami csökkenti a hatékonyságukat.

Erre figyelj!

• Az aranyszabály a következő: a fékbetétek minden második cseréje során a féktárcsákat is érdemes újakra cserélni. A betéteknek legaláb 2–3 mm-eseknek kellene lenniük, a kerék belső oldalán is. A minimális élettartamuk 50 000 km, de kevésbé dinamikus vezetéssel akár 150 000 km-ig is kitartanak.
• A féktárcsák élettartama 100–300 ezer km. Ha a tárcsa elvékonyodik, akkor fékezés során felmelegedhet, egy tócsán vagy vizes útszakaszon áthajtva pedig erőteljesen lehűlhet, ezáltal hullámossá válhat a felülete.
• Nem ejtettünk még szót a fékfolyadékról. A gyártó iránymutatása szerint érdemes cserélni, de legalább kétévente egyszer vagy 60 ezer km megtétele után. A régi fékfolyadékban és a nem használt autóban is nagyobb a páratartalom, amivel a fékezés veszít a hatékonyságából.

Új fék, új működés

Azt is szem előtt kell azonban tartani, hogy a fékrendszer alkatrészeinek túl gyakori cseréjével az autó működése megváltozhat. A fékbetétek elhasználódásával nagyobb lesz a súrlódás és az autó csikorgó hangot ad ki. A féktárcsa hullámosodását fékezéskor vibrációként érzékeljük, a fékfolyadékban levő túl sok pára pedig azt okozza, hogy a fékpedál lenyomásakor nem érzünk minimális ellenállást sem. Hiába nyomunk padlóféket, az autó még nem áll meg teljesen. Egy újabb figyelmeztető jel, ha a kerekek közelében égett szagot érzünk, vagy ha megérkezés után azt látjuk, hogy a féktárcsák túlhevültek.

Ha rendszeresen hordjuk az autót szervizbe, a fékbetétek, -tárcsák és a fékfolyadék cseréjéről gondoskodtunk. Ha viszont nem, akkor tél végén mindenképp ellenőriztetni kellene az alkatrészek állapotát, mivel a nagy hideg, a gyakori nedvesség és az utak sózása komolyan igénybe veszi a fékrendszert is. De a tél kezdete előtt is érdemes erre rászánni néhány percet, mert az egyébként is csúszósabb útfelületek nem túl hatékony fékrendszerrel kombinálva komolyabb problémákat is okozhatnak.