Mikor ellenőrizted utoljára a fékrendszert?
Mikor jó még? És mikor nem elég biztonságos már?

Csúszós utak, köd és még számtalan olyan körülmény lehet (mondjuk úton átugráló vadállatok) ősszel és télen, ami miatt gyors fékezésre van szükség, éppen ezért még most ellenőrizd a féket, hogy maximálisan jól működik-e!
Hogy mikor kell ellenőrizni? Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor lényegében mindig. Persze, ha csak a garázsban áll az autó, egy szervizlátogatás is bőven megteszi. De amint kimozdulunk otthonról, hirtelen felértékelődik a fékek szerepe, tőlük függ a közlekedők biztonsága az utakon. Vagyis, ha valaminek tökéletesen kell működnie a kocsin, az a fékrendszer. Csalóka dolog ezzel kapcsolatban a hangjelzésekre, a saját tapasztalatokra hagyatkozni, mivel ezek már csak kritikus szituációkban jönnek elő. Mint minden más esetében, a fékek kapcsán is érvényes, hogy jobb megelőzni a bajt. Minden autónak más ütemben kopnak a fékei, attól (is) függően, mennyit és milyen terepen járnak velük, városban vagy városon kívül, hegyekben vagy sík úton. Általánosságban a nyugodt, előrelátó sofőrök autóinak fékei bírják a legtovább.
Mitől függ az elhasználódás?
Fotó: Getty Images
Azt, hogy évi hány kilométer megtétele az ideális a fékek számára, lehetetlen meghatározni. A városi forgalommal járó gyakori fékezés és a dombos utakon való autózás természetesen jobban igénybe veszi a fékbetéteket és -tárcsákat. Ugyanúgy az autó napi, nagyobb távolságokra való használata is jobban koptatja a rendszer elemeit. Viszont ha csak vasárnapi sofőrök vagyunk, azzal sem nyerünk semmit, mivel ilyenkor sokkal könnyebben kezdhetnek rozsdásodni a kocsi fékei, ami csökkenti a hatékonyságukat.
Erre figyelj!
- Az aranyszabály a következő: a fékbetétek minden második cseréje során a féktárcsákat is érdemes újakra cserélni. A betéteknek legaláb 2–3 mm-eseknek kellene lenniük, a kerék belső oldalán is. A minimális élettartamuk 50 000 km, de kevésbé dinamikus vezetéssel akár 150 000 km-ig is kitartanak.
- A féktárcsák élettartama 100–300 ezer km. Ha a tárcsa elvékonyodik, akkor fékezés során felmelegedhet, egy tócsán vagy vizes útszakaszon áthajtva pedig erőteljesen lehűlhet, ezáltal hullámossá válhat a felülete.
- Nem ejtettünk még szót a fékfolyadékról. A gyártó iránymutatása szerint érdemes cserélni, de legalább kétévente egyszer vagy 60 ezer km megtétele után. A régi fékfolyadékban és a nem használt autóban is nagyobb a páratartalom, amivel a fékezés veszít a hatékonyságából.
Új fék, új működés
Azt is szem előtt kell azonban tartani, hogy a fékrendszer alkatrészeinek túl gyakori cseréjével az autó működése megváltozhat. A fékbetétek elhasználódásával nagyobb lesz a súrlódás és az autó csikorgó hangot ad ki. A féktárcsa hullámosodását fékezéskor vibrációként érzékeljük, a fékfolyadékban levő túl sok pára pedig azt okozza, hogy a fékpedál lenyomásakor nem érzünk minimális ellenállást sem. Hiába nyomunk padlóféket, az autó még nem áll meg teljesen. Egy újabb figyelmeztető jel, ha a kerekek közelében égett szagot érzünk, vagy ha megérkezés után azt látjuk, hogy a féktárcsák túlhevültek.
Ha rendszeresen hordjuk az autót szervizbe, a fékbetétek, -tárcsák és a fékfolyadék cseréjéről gondoskodtunk. Ha viszont nem, akkor tél végén mindenképp ellenőriztetni kellene az alkatrészek állapotát, mivel a nagy hideg, a gyakori nedvesség és az utak sózása komolyan igénybe veszi a fékrendszert is. De a tél kezdete előtt is érdemes erre rászánni néhány percet, mert az egyébként is csúszósabb útfelületek nem túl hatékony fékrendszerrel kombinálva komolyabb problémákat is okozhatnak.