A hegyi sportok fellegvára: Dolomiti Superski

A Dolomitok giga sípályarendszerét mindenkinek ki kellene próbálnia, legalább egyszer.

Fotó: Getty Images

Az észak-olaszországi Dolomiti Superski hatalmas pályarendszerét talán csak a helyi gasztronómia minősége és a táj szépsége múlja felül. Ez nemcsak síparadicsom, hanem történelmi örökség, kulturális centrum és a hegyi sportok fellegvára is.

A síelés egészségessé és boldoggá tesz – derítették ki a kölni és a salzburgi egyetem kutatói klinikai vizsgálatok során. Így természetes, hogy minden évben szeretnénk meglátogatni egy lehetőleg nagy, csodaszép fekvésű, lehetőleg napsütötte síterepet, ahol tudatos polgárként tehetünk valamit az egészségünkért... A Dolomiti Superski, a világ egyik legnagyobb összefüggő síterepe valamennyi kritériumnak megfelel.

Tizenkét külön pályarendszert, összesen 1200 kilométernyi sípályát, 45 falut és kisvárost, valamint három népcsoportot egyesít.

De a számok semmit sem mondanak el arról, milyen körülnézni a csodálatos Marmolada csúcsáról, hogy hogyan lehet egy hatezer fős településnek négy Michelin-csillaga, vagy hogy miként küzdöttek itt az Osztrák–Magyar Monarchia katonái, mígnem az elkerülhetetlenné váló lavinák el nem sodorták a hadviselő feleket. Míg azonban 1916 decemberében 8–12 méter hó borította a Marmolada oldalát, ahol a magyar hegyivadászok táboroztak, a Dolomitok ma már nem kap annyi havat, mint például az osztrák vagy svájci síterepek. Viszont egyelőre kisebb mennyiséggel is hóbiztosnak számít, főleg, hogy 18 darab 3000 méter fölötti csúcs található itt, és több ezer hóágyú áll készenlétben, ha mégsem lenne elég az égi áldás.

Pályaiformációk:

  • Ország: Olaszország
  • Régió: Dél-Tirol
  • Távolság Budapesttől Cortina d’Ampezzóig: 700 km
  • Sípályák hossza: 1200 km; 360 km kék, 720 km piros, 120 km fekete pálya
  • Pályarendszerek: 12 db
  • Felvonók: 450 db
  • Hóágyúk: 4600 db
  • Szezon: 11. 27 – 03. 20.
  • Síbérlet ára: főszezonban felnőtteknek 60 euró/nap, 324 euró/7 nap; 8 éves kor alatt ingyenes, ha van felnőtt síbérlet hozzá

Segít a technika

Fotó: Shutterstock

Sella Ronda

A bőség zavara akár nehézségeket is okozhatna egy olyan helyen, ahol 450 lift és 400 menedékház vagy hütte közül válogathatunk. Képzeljük csak el, ahogy a Sella Ronda látványának hatása alatt egy pillanatig azt sem tudjuk, merre induljunk: keletnek vagy nyugatnak? Valójában bármerre, a hatalmas és méltóságteljes sziklatömb ugyanis mindkét irányból körbejárható, miközben négy különböző síterep pályáit és infrastruktúráját koptatjuk. Ha tehát hirtelen elvesznénk a pályarendszerben, elég előkapnunk a telefonunkat, s a folyamatosan fejlesztett applikáció (érdemes a síelés első napján letölteni) szépen elirányít az autónk vagy a megfelelő lejtő irányába. A Dolomiti Superski app nemcsak a pályarengetegből vezet ki minket, de segítségével ránézhetünk a webkamerák képére, így eldönthetjük, hol síel számunkra még elfogadható mennyiségű sporttárs, vagy hol süt annyira a nap, amire éppen vágyunk. De ha kinéztük magunknak egy Michelin-csillagos szakács menüjét az egyik hüttében, oda is könnyebben eljuthatunk vele, és a liftek nyitva tartása is hasznos információ lehet, ha nem szeretünk 3000 méteren bivakolni.

Az app mellett a MyDolomiti honlapon is hasznos szolgáltatásokkal várnak, például kihívhatjuk a barátainkat egy távsíelésre, ellenőrizhetjük, ki töltötte az idejét alibizéssel a melegedőben, vagy épp a Straván is létrehozhatunk megszerzendő címeket.

A honlapon aztán megkereshetjük az aprés ski lehetőségeket, nehogy kimaradjunk a legjobb buliból. És hogy ne a saját netünket fogyasszuk, száznál is több wifi hotspotot építettek ki, így már csak arra kell figyelnünk, hogy a hidegtől nehogy idejekorán lemerüljön a telefonunk. Ja, és persze a síelésre!

Dávid és Góliát

Fotó: Shutterstock

A Civetta körüli falu

Azért azt nem nehéz belátni, hogy 1200 kilométernyi sípálya egy kicsit sok. A cél nyilván nem is az, hogy egyetlen kiruccanás alatt besíeljük az összeset, hanem hogy kedvünkre válogathassunk. A 12 pályarendszer mind-mind kicsit eltér egymástól, mások az erősségei és a gyengéi. Ha például nem szeretjük a zsúfoltságot, akkor a tényleg gyönyörű, ám igen felkapott Val Gardena helyett inkább célozzuk be az eldugott, kisebb Civettát. Előbbin kipróbálhatjuk az alpesisí-világkupa híres Sassoluongo lesiklópályáját, vagy a 79 sílift, a 175 kilométernyi lejtő, a 2 snowpark vagy a családi funpark valamelyikét. Napnyugtával pedig belevethetjük magunkat Ortisei és az apró, de gyönyörű Castelrotto társadalmi élvezeteibe. Ehhez képest Civetta néhány pici falu közös síterepe, 72 kilométernyi pályával, alapvetően inkább kezdőknek és középhaladóknak. Igazi titka, hogy a település és a környék hangulatát nem a wellness-szállodák és a hangos turisták uralják, hanem a megőrzött tradíció, a hamisítatlan dolomiti életmód, a természet közelsége és a nyugalom. Ha nem bulizni jövünk, és az autentikus környezet fontos számunkra, bátran választhatjuk Civetta falvait, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy ez a környék legalacsonyabb fekvő pályarendszere, és nem is hóágyúzzák úgy, mint a többit. Valójában azonban nem is kell választanunk a kétféle élmény között, hiszen az egyesített síbérlettel megtehetjük, hogy két napot az egyik, két napot a másik helyen csúszkálunk.

A Dolomitok királynője

Fotó: Shutterstock

Ha a dolomiti síelés alfájára vagyunk kíváncsiak, Cortina d’Ampezzo aligha megkerülhető.

Itt tartották az első, tévében közvetített téli olimpiát 1956-ban, és ide tér vissza az ötkarikás rendezvény 2026-ban is. A „Dolomitok királynője” emellett számos világkupának és világbajnokságnak is otthont ad, az alpesi számok mellett sífutó- és biatlonversenyeknek is.

Cortinát dicséri az is, hogy kezdőknek ideális, középhaladók számára van egy egészen tökéletes része, viszont a profiknak sem kell libalegelőn kerülgetniük a lelkes hobbistákat. Az igazán bevállalós sízők a kuloárokat választják, amelyekből errefelé nincs hiány. Természetesen James Bond is megfordult itt Roger Moore személyében, a Szigorúan bizalmas síelős jeleneteiben. Mondjuk, hó már akkor sem volt elég, ezért teherautóval hordták Cortinába a fehér rakományt. Mostanában pedig, úgy tűnik, még annyi sincs: akár tetszik, akár nem, a királynőt is sújtja már a klímaválság.

Szerencsére azonban a Cortina d’Ampezzót felkeresők egy része a kisváros bevásárlóutcája vagy Michelin-csillagos éttermei miatt választja ezt az úti célt, márpedig a dizájner ruhák egy darabig még biztosan nem fognak eltűnni a kirakatokból. A társadalmi élet kétségkívül utolérhetetlen előnye a régiónak.

Vagány extrémeknek

Fotó: Getty Images

A cortinai élmények ellenpontja az Arabba/ Marmolada pályarendszer. Mivel utóbbi a Dolomitok legmagasabb csúcsa a maga 3343 méterével, ez a régió leghavasabb, de talán legzordabb környéke is. És itt természetesen nem a látványra gondolunk, hiszen az lélegzetelállító, ráadásul a gleccseren még egy darabig nem kell aggódni a hóhiány miatt. Viszont itt valódi téli síélményre számíthatunk: hideggel, széllel és rendes pályákkal. Ha például már bemelegedtek a combizmaink, akkor leszlalomozhatunk a Dolomiti Superski leghosszabb lejtőjén, a 12 kilométeres Bellunesén, vagy bekapcsolódhatunk a Sella körbe, a majdnem 40 kilométeres túrába a Sella Ronda tömbje körül.

Végezetül, ha a 63 km-nyi kezdőbb vagy haladóbb sípálya megcsapolta az energiatartalékainkat, akkor odalent vár Arabba kicsi, nyugodt, autentikus települése, és Olaszország egyik legszebb falva, Rocca Piatore is.

A cikkünk következő részében a Dolomitok kulturális és gasztrokínálatával foglalkozunk, azaz kitérünk arra, mit csinálj a sívakáció 4-5. napján, míg megpihensz két siklás között.


AMI MÉG ÉRDEKELHET