Persze egy jó bor vagy étel már önmagában is különleges élmény, de az élvezeteket csak tovább fokozhatjuk, ha a megfelelő ízeket tudatosan összehangoljuk, megkeresve közös pontjaikat, a hasonlóságot, például a vegetális jegyeket, gyümölcsösséget – hiszen egy jó párosításkor az étel és ital íze lényegében egymásba fonódik, egymás értékeit még jobban kiemeli.

A mínusz egyedik szabály: semmi sem kötelező! 

Az ételek és italok párosításánál ne merev szabályokban gondolkodjunk, inkább ajánlásokban. Amikor már azt gondoljuk, hogy értjük és érezzük a párosításokat, akkor jön a meglepetés, hiszen a későbbiekben újabb és újabb ajtók tárulnak fel előttünk, és egyre szélesedő tudásunknak köszönhetően megannyi új felfedezés áll előttünk.

Például: a borkedvelők már tudják, hogy nem elég az étel alapanyagát figyelembe venni, fontos az elkészítés módja (például párolt vagy sült húsról van szó), hogy milyen mártással készült, illetve hogy milyen a fűszerezettsége. Arra kell törekedni, hogy se az étel ne nyomja el a bort, se a bor ne kerekedjen az étel fölé.

A sajtok és borok párosításánál az alapanyagot (tehéntej, kecske, juh) érdemes figyelembe venni, ahogy az érlelési időt és a készítési módot is jobb megnézni, ha tökéletes összhangra vágyunk. Vörösborok esetében fontos, hogy magas savtartalmú, lendületes, könnyű vörösbort válasszunk alacsony tannintartalommal, hogy elkerüljük az esetleges keserű ízérzetet – a sajtokhoz általában száraz borokat ajánlunk, kivételt képeznek a kék sajtok.

Most pedig következzék a borok sorrendjének 6 fontos szabálya.

​1. Aperitif 

A pálinkák és más párlatok sokak szerint elzsibbasztják ízlelőbimbóinkat, ami után már sem az ételt, sem a hozzárendelt borokat nem lehet kellőképpen kiélvezni. Ha étvágygerjesztőt fogyasztanánk, érdemes inkább egy magasabb savtartalmú, könnyű fehérborral vagy száraz pezsgővel indítani, amely kellőképpen előkészíti a gyomrot az étkezéshez.

​2. Az előételekhez

Az előételekhez és a levesekhez fehérbort ajánljunk: klasszikus páros a friss spárga és a spárgaillatot is árasztó sauvignon blanc, de jó lehet az olaszrizling vagy a zöldveltelini is. A zsírokban és fehérjékben gazdag tenger gyümölcsei mellé ajánlott magas savtartalmú bort fogyasztani, ilyen például a chardonnay, a furmint vagy a tenger gyümölcseire büszke Galícia albarino fajtája.

Ezt olvastad már? Elkelt az a menüsor, amit a Titanic utasai fogyasztottak közvetlenül a tragédia előtt

4. Tannintartalom 

Az alacsonyabb tannintartalmú (csersavtartalom) bor megelőzi a robusztus tanninokkal rendelkező borokat. A paprikás csirke vagy a kacsa mellé például remek választás a kadarka vagy a portugieser, amelyek könnyebb, alacsonyabb tannintartalmú borok, de a pinot noir ugyancsak jó döntés – gyümölcsös, könnyed és elegáns.

A sertés, a marha és pláne a vadhúsok mellé robosztusabb, nagy testű borokat fogyasszunk, mert egy könnyed tétel „elvérezne” a súlyos ételek mellett.

​3. Fiataloké az elsőbbség 

Előbb a fiatalabb borokat, és csak azután a régebbi évjáratúakat fogyasszuk – a friss rozé például remek szárnyasokkal vagy halakkal.

Karácsonyra egy tipp: Ha lenyűgöznéd a családot: forralt boros torta, ami az ünnepi időszak sztárja lehet

​​5. Ideális hőmérséklet

Az alacsonyabb hőmérsékletű borok felől haladjunk a szobahőmérsékletű”, 18–20 °C-os borok felé – a portói és sherry típusú borok mellett az idősebb vörösborokat ajánlott még szobahőmérsékleten fogyasztani.

6. Száraz vagy édes?

A száraz borok felől haladunk az édes desszertborok felé, de a kivétel erősíti a szabályt: egy libamájnak ugyanis kiváló kísérője lehet egy alacsonyabb puttonyszámú tokaji aszú – ezt később úgy tudjuk „helyrehozni", hogy egy csésze levest fogyasztunk utána, mintegy átöblítve ízlelőbimbóinkat.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!