Dél-Szibériában, Oroszországban található a világ legmélyebb tava, melynek vize a Föld édesvíz készletének egyötödét teszi ki. A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó az 1642 méteres mélységet is eléri, ám ezt a hatalmas víztömeget 50 évig szennyezték szilárd és folyékony szeméttel, amelynek jó része mérgező. A Baikalsk Pulp and Paper Mill papírgyárat az orosz kormány 2013-ban bezárta, azonban az 50 évig tartó szennyezést ezzel nem lehetett semmissé tenni. A fél évszázad alatt 6 és fél tonna mérgező hulladék ömlött a tóba, és nem ez volt ez egyetlen környezeti katasztrófa a környéken: a tavat több mint 300 folyó táplálja, és az egyetlen, ami a tóból elfolyik, az Angara. Idén az Angarába egy magára hagyott vegyi üzem minden mérge belefolyt, vagyis az egyetlen folyó, amely kivezetné a Bajkál-tóból a szennyezett vizet, szintén mérgezetté vált. A folyóba rengeteg ammónium, fenol és foszfát került, sőt a levegőben mért higany-koncentráció a normális érték a 367-szerese, a lefolyó vízé 33 ezerszerese. Talán év végén kezdhetik felmérni, hogy a földbe mennyi mérgező anyag szivárgott, hiszen onnan a káros anyagok a Bajkál-tóba kerülnek majd.

Egyben minden szakértő egyetért: ez a környék egész Oroszország legszennyezettebb vidéke.

A Bajkál-tó a világörökség része és nagyságát jól mutatja, hogy a Föld édesvíz készletének egyötödét biztosítja. A tóban élő élőlények mind nagy veszélybe kerültek, pedig az itt honos állat- és növényfajok 80 százaléka a Földön sehol máshol nem található meg. Három évvel ezelőtt például 130 bajkáli fóka (más néven nerpál) tetemét találták meg. A kistestű, édes vízi fókáról a kutatók máig nem tudják, annak idején hogyan kerülhetett a tóhoz, hiszen az Ohotszki-tenger több ezer kilométerre található.

A szennyezés előtt a Bajkál-tó volt az egyik legtisztább vizű állóvíz, a gleccserolvadások után a víz olyan kristálytiszta volt, hogy le lehetett látni közel 40 méter mélyre – most pedig pár évente olyan ökológiai katasztrófák követik egymást, amelyből már egy is véget vethetne az itteni ökoszisztémának. Reménykeltő, hogy a sok környezeti kár miatt nagyon nagy visszhangot kapott Oroszország e vidéke és évről évre több turista nyaral a tó partján. A tó egyébként megújuló, geotermikus energiában dúskál, hiszen folyamatosan aktív szeizmikusan. Ennek köszönhető az is, hogy télen a jég alatt megfagyott buborékmezőket láthatunk.

A tó neve a mongol bajgal szóból ered, ami természetet jelent, most pedig ez világ egyik legmérgezőbb területe.

Ez a gyönyörű táj, még ilyen katasztrófák után is lélegzetelállító!