Kinek mi jut eszébe a sivatagról? Rengeteg vöröses barna homok, esetleg kősivatag hatalmas sziklákkal? A természet szerencsére ennél változatosabb és színesebb. Most megmutatjuk a legérdekesebb, festői szépségű sivatagokat.
The Racetrack, USA
Fotó: 123rf
Kövek versenyeznek egymással a Racetracken
Hogy miért kapta a Versenypálya nevet a Death Valley Nemzeti Park kiszáradt tómedre? Mert a sík, száraz területen kísértetiesen mozgó sziklákat találhatunk, amelyek megkövesedett nyomokat hagynak maguk után. Egyes kövek 1500 méter is képesek elvándorolni. Az évek során rengeteg elmélet született erről a természeti rejtvényről, de 2014-ben végre megoldódott a rejtély: amikor a mederben van egy kis víz, az éjjel megfagy, így vékony jégréteg alakul ki, majd a hajnali szél felkapja ezeket a vékony jégrétegeket és a rajtuk lévő kövekkel együtt továbblökdösi, amelyek a kiolvadt, puha sárban nyomot hagynak...
White Sands Nemzeti Park, USA
Fotó: Getty Images
A szikrázóan fehér sivatag a White Sands National Parkban, Új-Mexikó államban található. A sivatag buckái első pillantásra csillogó hókupacoknak tűnnek, de alaposabb vizsgálat után látszik, hogy a dűnék fehér gipszkristályos homokból állnak. A sivatag a maga 275 négyzetkilométeres nagyságával a világ legnagyobb gipszdűne mezője. Ha érdekel a látvány, itt túrázhatsz, szánkózhatsz, „popsitepsin" csúszhatsz és sátorozhatsz is.
Salvador Dalí-sivatag, Bolívia
Fotó: Getty Images
Dalí-völgy
Ez a valószínűtlen hely az Eduardo Avaroa Andok Fauna Nemzeti Rezervátumban található, és olyan elképesztő tájak jellemzik, amelyek hasonlítanak Salvador Dalí szürrealista festményeire. A Dalí-völgy rezervátumának ez a része túlnyomórészt kopár és szélfútta, de elszórtan sziklaalakzatok díszítik, amelyek úgy tűnnek, mintha egy-egy Dalí-festményről ugrottak volna le.
Pinnacles-sivatag, Ausztrália
Fotó: 123rf
A Ninnungung Nemzeti Parkban található Pinnacles-sivatag a mészkőképződményeiről híres – ezeket a furcsa alakzatokat szemlélve olyan, mintha valami idegen bolygónk lennénk. Óriási mészkőoszlopok ezrei sorakoznak a sivatagban, egyes sziklák 11 méternél is magasabbak. A formák akkor alakultak ki, amikor a területet több ezer évvel ezelőtt még óceán lepte el. A formációk az egymásra rakódott kagylóhéjakból és más meszes tengeri üledékekből jöttek létre, melyeket a terület szárazfölddé válása után a szél koptatott ilyen alakúra.
White Desert (fehér sivatag), Egyiptom
Fotó: 123rf
Gombaalakzatok a nagy fehérségben
Ez a sokkolóan fehér táj és a hófehér gombaalakzatok olyanok, mintha krétából faragták volna ki őket. Az egyiptomi nemzeti parkot 2002-ben alapították, azóta is kedvelt kirándulóhely: a park legmagasabb pontja az El Qess Abu Saidnál található (353 m tengerszint feletti magasságban), a legalacsonyabb pontja pedig a Wadi Hennisnél (32 m).
Lençóis Maranhenses Nemzeti Park, Brazília
Fotó: Getty Images
A Lençóis Maranhenses Nemzeti Park Brazília északkeleti részén fekszik, mely régiót annyira nem kedvelnek a turisták, úgyhogy nincs olyan tömeg, mint mondjuk Rióban vagy Fortalezában. A park látványossága szezonális, ugyanis csak csapadék után kínál látnivalót: a szikrázóan fehér homokdűnék között rikítóan kék lagúnák jönnek létre. Egészen elképesztő látvány, ahogy a 70 méter hosszú tengerparttól befelé kialakulnak ezek a természetes medencék.
Namib-sivatag, Angola, Namíbia, Dél-Afrika
Fotó: 123rf
Elhalt tüskés tevefa
A Namib-sivatag közel két kilométeren át húzódik Afrika Atlanti-óceáni partjai mentén, határos Angolával, Namíbiával és a Dél-Afrikai Köztársasággal. Majdnem olyan száraz és forró, mint a chilei Atacama, és talán ez a legrégebbi sivatag a bolygónkon. Itt van a világ legnagyobb homokdűnéje, amely több mint 1000 méter magas, de nemcsak ezért érdekes úti cél, hanem a színei és a látképe miatt is. Az erős rozsdás-narancsban játszó homok és a kiszáradt tüskés tevefák együttes látványa évente nagyon sok turistát vonz.
Salar de Uyuni, Bolívia
Fotó: 123rf
Ilyen a meder, amikor a sórátegen egy kis víz van
Az Andokban található Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője. A kiszáradt tómeder 10 582 km² nagyságú (ez 18 Balatonnyi terület) és 3656 m-es tengerszint feletti magasságig kell felkapaszkodnunk, ha látni szeretnénk. A sósivatag általában száraz, de időszakosan néhány centis vízréteg borítja, s ilyenkor a fenti képhez hasonló érzéki csalódást tapasztalhatunk. Ha azonban ez nem lenne elég indok, hogy egyszer ellátogassunk ide, akkor eláruljuk, hogy a Salar de Uyuni három három rózsaszínű flamingófajnak is otthont ad.