Hol is járunk?

A Sogne-fjord Norvégia leghosszabb és egyik legmélyebb vízű fjordja, nyugat-keleti irányú bevágás az ország szíve felé Bergentől északra, nagyjából 200 kilométer hosszan. A fjordot a jégkorszak és az azt követő éghajlati változások hozták létre: ahogy a kontinentális jég elolvadt, kialakult a ma látható táj, magas hegyekkel és mély völgyekkel.

A legjobb helyek térképe:

1. Nærøy-fjord
A Sogne-fjord egyik leágazása, 18 kilométer hosszú, a legkeskenyebb pontján csupán 250 méter széles. Ha az UNESCO világörökségi listájára felfér, a mi válogatásunkban is bérelt helye kell, hogy legyen.

2. Fjærlands-fjord
Gleccservidék gleccsermúzeummal, örökpanorámás menedékházzal. Az emberi tevékenység miatt (lásd még: éghajlatváltozás) a jég erősen visszavonulóban van.

3. Hopperstad dongatemplom (fatemplom az örökkévalóságnak)
A több mint ezer középkori norvég fatemplomból mára alig több mint kéttucatnyi maradt fenn (többé-kevésbé) eredeti állapotában, melyek közül az öt legidősebb a Sogne-fjord vonzáskörzetében található.

4. Heibergske Samlinger (Kaupanger közelében)
Skanzen skandináv módra, tehát nem egészen olyan, amit a kelet-közép-európai szem megszokott – annál több. Időutazás a mesterségek és szakmák kicsiny farmján, a helyi viszonyoknak megfelelően májustól szeptemberig.

5. Lærdalsøyri – lazacközpont
A pihenésé és a gasztronómiáé a főszerep, ám mivel az utazót a lábai és a hasa mellett a természetes kíváncsiság is viszi, hajtja, egy edukációs kanyart is beiktatunk a programba. A központhoz, ahol mindent megtudhatunk a lazacról, amelyet itt (vagy az ország más részén) fogyasztottunk el.

6. Vettisfossen-vízesés
Ha a sétahajózás, a kajakozás, a SUP-ozás és a fürdés után elegünk van a vízszintesből, térjünk át a függőlegesre: bámuljunk vízesést!

7. A Flåm-völgyi vasút
Gyermekkorunk terepasztala valójában létezik, és ki is próbálhatjuk: panorámavonatozás a világ egyik legmeredekebb normál nyomtávú vasútján.

És akkor most jöjjön ez a 7 szuper kirándulási célpont kicsit részletesebben:

A Nærøy-fjord, a fjordok királya

Fjord-szépségszakértők szerint a víz fölé olykor 1700 métert meghaladóan magasodó, függőleges sziklafalainak köszönhetően a Nærøy-fjordkategóriája koronázatlan királya. A szinte érintetlen természet nem puszta illúzió, az érzésre pedig ráerősít, hogy a vad képi idillt pettyező emberi ujjlenyomatok, azaz az apró tanyák és falvak között nem látunk utakat vagy kitaposott ösvényeket. A fjord végén fekvő Gudvangen falu tökéletes kiindulópont a környék felfedezéséhez, ám mielőtt sétahajóra szállnánk, kajakot bérelnénk vagy SUP-ra állnánk, nézzünk be a Njardarheimr skanzenbe (viking faluba) és ugorjunk el a településtől délre található Kjelfossen-vízeséshez.

Fjærland – Gleccsertúra

Fjærland a Sogne-fjord egyik északi ágát körülölelő terület a Jostedalsbreen, azaz a kontinentális Európa legnagyobb gleccsere közelében. Egy vezetett vagy egyéni túra a gleccservidéken nagybetűs kaland úgy is, hogy a jég sajnos visszahúzódóban van. Ha időben foglalunk, a 18 ágyas, önkiszolgáló Flatbrehytta menedékház a vidék puszta bámulására és bebarangolásához is ideális. Az egyik leglátványosabb, ráadásul könnyen megközelíthető gleccser, a Bøyabreen mindössze 2,3 km, a gleccserekkel és az éghajlattal kapcsolatos ismeretek norvégiai tudásközpontja, a gleccsermúzeum (Norsk Bremuseum) pedig 5 km a menedékháztól. Miért kék a gleccserjég? Miért zöld a fjord? És hogyan alakultak ki? – minden kérdésre választ kapunk a múzeum falain belül, a közeli Supphellebreen gleccser ezeréves jegével pedig saját kísérleteket is végezhetünk.

Hopperstad dongatemplom a középkorból

Az örökségmentők az utolsó pillanatban észbe kaptak, így a 19. század végi, összehangolt akciónak köszönhetően 28 középkori fatemplomot a 21. századi utazó is megcsodálhat Norvégiában. Az egyedi technikával (lafting) készített épületek, amelyek a 12. és 16. század között épültek, számos tekintetben magukon hordozzák a kereszténység felvétele előtti időszak kultúráját: a templomok formavilága és a faragványok a viking érát idézik. A fjord déli oldalán, Vikøyri faluban található, 30 férőhelyes dongatemplom nem a legnagyobb és nem is a legapróbb a megmaradtak között – viszont 1130 körüli „születési dátummal" az egyik legrégebbi. A főhajó és a kórus kivételével az enteriőr teljesen kicserélődött a háromhajós, Borgund-típusú épületben, amely az 1880-as években Peter Andreas Blix építész tervei és a környékbeli mesteremberek keze munkája nyomán újjászületett.

De Heibergske Samlinger skanzen

Norvégia első és legnagyobb néprajzi múzeuma, a Kaupanger ahol kortárs módon értelmezik a múltat: a bel- és szabadtéri installációkban találunk több száz éves és a legutóbbi ezredfordulós kiállítási darabokat is. Maguk az épületek szintén az elmúlt röpke 1000 évet jelenítik meg, azaz van viking kort idéző, de 20. századi gazdasági épület is a „skanzenben". Ez nem kosztümös turistacsalogató, a többdimenziós társadalomismeret-óra ugyanis az imént említett 1000 év életmódját, a halászat és a vadászat kellékeit, a mezőgazdasági életet, a kézműves foglalkozásokat, valamint a helyi kulturális hagyományokat mutatja be interaktív módon. Ha a megfelelő időpontban érkezünk, besegíthetünk a haszonállatok etetésébe, de az is talál itt magának szórakozást, akit a kecskék itatásánál jobban érdekelnek (norvég) szépanyáink 20. század eleji játékai vagy a gyerekek által összeállított kortárs installációk. Persze, mindig vannak, akiknek a sok is kevés – ők a múzeumhoz közeli fatemplomban (épült 1140 körül) vagy a kikötő melletti Fjordmúzeumban csillapíthatják tudásszomjukat.

Lærdalsøyri, a lazacközpont

A Lærdalselvi folyó mentén elterülő festői település tökéletes helyszín a láblógató, laza falunéző pihenésre egy kiadósabb vízi és/vagy szárazföldi túrázás után. Persze fordítva is csinálhatjuk: fekvésének, étkezési és vásárlási lehetőségeinek köszönhetően Lærdalsøyri pompás kiindulópont a Lærdal-vidék felfedezéséhez. A település anno Kelet- és Nyugat-Norvégia között fontos kereskedelmi csomópont volt, és nemcsak a környező táj, hanem építészeti öröksége miatt is lélegzetelállító: az óváros 161 faháza közül némelyiket több mint 300 éve ácsolták. A Laksen étterem épülete nem tartozik közéjük, ám ide a mini lazackiállítás és a lazac steak miatt érdemes betérni. Aki azt is tudni akarja, miért vörös a lazac húsa, hogyan vészeli át a telet a jeges Laerdal folyóban, milyen sebességgel és mennyit úszik, miért nem eszik, amikor a folyón felfelé az ívó helyére tart, annak a közeli vadlazac központban a helye – ahol jó eséllyel a lazaccal kapcsolatos minden kérdésére választ kap.

Vettisfossen-vízesés

Az emberek zöme már egy 10 méteres vízesésért is képes rajongani, így a Sogne-fjord zuhatagai fergeteges élményt garantálnak. A fjord legkeletibb ágának kapujában fekvő Årdalstangentől északra, Årdal település közelében található, 1924 óta természeti védettséget élvező Vettisfossen-vízesés egyfajta kivételt képez: nincsen a vízenergia-termelés szolgálatába állítva. A víz 275 méter szabadesés után érkezik az alsó szakaszra. Sokak szerint ez a vidék vízeséseinek királynője. Ha gyönyörködni kívánunk benne, rövid zarándoklatra kell mennünk: Årdaltól három-négyórányi gyalogtúrával érünk a lábaihoz.

A Flåm-völgyi vasút

A bergeni vonal myrdali hegyi állomása és az Aurland-fjordnál fekvő Flåm közötti 20 kilométeres szakasz, a Flåmsbana a világ egyik legmeredekebb normál nyomtávú vasútvonala 865 méter szintkülönbséggel. Szó sincs fékevesztett vonatozásról, a kényelmes tempóhoz mennyei panoráma társul havas hegycsúcsokkal, zöld és zord sziklaélekkel, valamint vízesésekkel a kanyargós, alagutakkal tarkított pályán haladva. A 16 évig épített, 1940-ben átadott, 1944-re villamosított vonalon nyolc megállóhely van (köztük a Kjosfossen-vízesés), ahol leszállhat, aki gyalog vagy kerékpárral szeretne továbbmenni, és felszállhat, aki belefáradt az emelkedőkbe.