A történelem, a dicső múlt vagy a fényes jelen, a természetközeliség vagy éppen a város kulturális központ jellege gyakran jelzők formájában is megjelenik a települések neveiben. Válogatásunkban öt magyar város másik nevét mutatjuk be nektek.
A királynék városa
Fotó: Shutterstock
Veszprém a magyar történelem egyik legfontosabb városa, itt létesült az ország első püspöksége is. Később pedig a veszprémi püspököt illette meg a királynék megkoronázásának a joga. Veszprém megye székhelye ma a turisták kedvelt úti célja, a várnegyedet a magyar barokk építészet egyik csúcsteljesítményének számító érseki palotával évente több százezren keresik fel.
A várnegyedben található Veszprém legrégebbi épülete is, a Gizella-kápolna, illetve a város ikonikus szoboregyüttese is, amely I. (Szent) Istvánt és Gizella királynét ábrázolja.
A kálvinista Róma
Fotó: Shutterstock
Talán a legismertebb jelző Magyarországon Debrecen városáé, amelyet a kálvinista Rómaként is neveznek. A város vallási életére ugyanis a 16. századtól kezdve a kálvini reformáció tette a legnagyobb hatást, szinte a város egész lakossága protestáns lett, ezért is érdemelte ki a jelzőt.
Debrecen vallási életének központja a Debreceni Nagytemplom, amelyhez a magyar történelem egyik legikonikusabb mozzanata is tartozik, ugyanis 1849. április 14-én ebben az épületben mondta ki Kossuth Lajos a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét is.
A templom 1805 és 1814 között épült klasszicista stílusban, az ország legnagyobb protestáns temploma.
A folyók városa
Fotó: Shutterstock
Győrt hívják a folyók városának is, hiszen Győr-Moson-Sopron megye székhelye három folyó, a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál fekszik. Győrt nevezik még a három folyó találkozási pontja után a találkozások és a vizek városának is.
A győri folyóparti sétány a kellemes séták és romantikus találkozások helyszíne
A magyar Róma
Fotó: Shutterstock
Sok történész szerint Esztergom volt az első város Magyarországon, ez volt a középkori királyság egyik centruma, később pedig a Magyar Katolikus Egyház központja lett. A város legfőbb látványossága a 19. században, 1822 és 1869 között épült bazilika, az ország és Közép-Európa legnagyobb egyházi épülete.
A templom egyik legkedveltebb helyszíne a panorámaterem, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Dunára, de itt láthatjuk például azt a makettet is, amelyen Rudnay Sándor érsek tervét mutatják be, egy grandiózus épületegyüttest, amely betakarta volna az egész Várhegyet.
Az erődök városa
Komárom is híres magyar történelmi színhely, ahol lezajlott három csata is az 1848-49-es szabadságharc alatt. A város erődrendszeréről híres, amely az egykori Habsburg Birodalom legerősebb katonai monstruma volt, Bécs előretolt bástyája, egyben pedig Közép-Európa legnagyobb erődrendszere, ezért kapta az Erődök városa nevet.