Dome Fuji, Antarktisz

Annyira nem meglepő, hogy a világ leghidegebb pontja pont az Antarktiszon van, ahol a legalacsonyabb hőmérsékletet 2010-ben mérték: –93 °C fok volt. Az antarktiszi hósivatagban nem sok minden él meg – még a jegesmedve sem – a talaj viszont kifejezetten alkalmas arra, hogy a paleontológusok kutatásokat folytassanak rajta. 1995-ben hoztak létre itt először kutatóközpontot a japánok, akik a föld paleoklimatikus alakulását szeretnék megismerni. A Dome Fuji központban nyáron is maximum –30°C-ot lehet mérni és az már az ő mércéjük szerint szinte „meleg”.

Vosztok Kutatóközpont, Antarktisz

Az oroszoktól nem meglepő, hogy létesítenek egy kutatóállomást a világ második leghidegebb helyén, ahol –89 Celsius-fokig is le tud hűlni a hőmérséklet. Az extrém hideg ellenére ez a világ legnaposabb helye is: a nyári időszakban 22 órát süt a nap. A terület, hasonlóan Dome Fujihoz teljesen kietlen és inkább az olyan kutatásoknak enged teret, amik az emberiség és a mai világ létrejöttét hivatottak felfedezni. A Vosztok Kutatóközpont egy jégtakaró alatti tó köré épült 1957-ben abból a célból, hogy felfedezze a tóban élő mikrobákat, amik a későbbi élet kezdeti fázisait mutatják meg. Itt már megfigyeltek olyan kihaltnak számító vírust és baktériumot is, ami miatt nagyon nem szeretnénk, ha a jégtakaró elolvadna.

Amundsen-Scott Kutatóközpont, Antarktisz

A világ harmadik leghidegebb pontját a kontinenst felfedező Roald Amundsenről és Robert Falcon Scottról nevezték el. Ez az állomás az Amerikai Egyesült Államok területe, ahol –82,8 Celsius-fokos hőmérséklet is lehetséges. A sarkköri elhelyezkedése miatt a tél és a nyár is 6-6 hónapig tart, így az itt élő kutatók egy évben egyszer látnak csak igazi naplementét. A hóviharoknak és az extrém hideg szeleknek kitett állomáson főleg geológiai és csillagászati megfigyeléseket végeznek, amire a féléves teljes sötétség ad lehetőséget.

Dome Argus, Antarktisz

Dome Argus a listavezető Dome Fuji mellett foglal helyet. A kutatóközpontot a Coloradói Egyetem hallgatói hozták létre, hogy a világ legmélyebb, legmasszívabb jégtakaróját vizsgálják meg egy speciális ultraszonárral. Ezzel az eszközzel közelebb kerülnek az Antarktisz legmagasabb pontja alatti hegy földrajzi, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaihoz. Bár Dome Fuji az, ahol a leghidegebbet mérték, a felszíni körülmények miatt a hőérzet Dome Arguson sokkal rosszabb, mint a japánok kutatóközpontjában. Az Arguson mért legalacsonyabb hőmérséklet –82,5°C volt.

Denali, Alaska

Nem meglepő, hogy a Déli-sark után az egyik leghidegebb hőmérsékletet Észak-Amerika legmagasabb pontján mérték. A hegymászók által kedvelt hegycsúcs 6178 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A világ legmagasabb pontjánál ugyan 2671 méterrel alacsonyabb, de a földrajzi adottságainak köszönhetően mégis sokkal hidegebb, mint a Mount Everest. A valaha mért leghidegebb hőmérséklet –73,8 Celsius fok volt, míg ehhez képest a Csomolungmán egészen meleg –42 Celsius-fokot mértek.

Verhojanszki, Oroszország

A lista hatodik helyén meg is érkeztünk a világ legridegebbnek tartott, lakott körzetéhez, Szibériához. Az Északi sarkkör közelében található település nemcsak azért híres, mert itt –69 Celsius-fokot mértek, hanem azért is, mert itt élik meg az emberek az egyik legnagyobb hőmérséklet-ingadozást egy éven belül. A téli kemény mínuszok ellenére a nyári hónapok során +30 Celsius-fokos hőmérsékletet mérnek, ami valószínűleg meglepetéssel szolgált már a kora-újkorban is, amikor a falut alapították. Akkoriban erődítmény volt és katonai, védelmi célt szolgált arra az esetre, ha bármelyik ellenséges csapat ilyen hidegbe merészkedne.

Klinck Kutatóközpont, Grönland

Az Északi sarkkör a maga eszkimó igluival legalább annyira érdekes a Föld kialakulásának kutatása és a globális felmelegedés kutatásának szempontjából, mint a világ déli pontja. Az északi kutatóbázisok leghűvösebbike Grönlandon található és itt –69,4 Celsius-foknál állt meg a hőmérő higanyszála. A Klinck Kutatóközpont a legmagasabb északi, sarkköri ponton található, ahol a jégtakaró és a föld mozgásait figyelik meg annak mikroorganikus élővilágával együtt.

Ojmjakon, Oroszország

A világ legveszélyesebb helyeinek listáján előkelő helyet elfoglaló Ojmjakon Oroszország egyik leghidegebb települése, ami egy völgyben található. A földrajzi elhelyezkedése okán a városban gyakorlatilag bentragad a hideg, ami miatt szinte semmi sem marad meg, amit a helyiek hasznosítani tudnak és a föld is szinte állandóan fagyott. Az év 214 napján hótakaró borítja a várost, míg a nyári hónapokban az átlaghőmérséklet 12-15 Celsius-fok körül mozog.

North Ice Kutatóközpont, Grönland

Grönland annak ellenére, hogy a világ legnagyobb kiterjedésű szigete mindössze 56 000 lakossal büszkélkedhet, akik főleg a partok mentén lévő városokban élnek. A sziget többi része biztos teret enged a geológiai, geofizikai, szeizmológiai és fiziológiai vizsgálatok elvégzéséhez, amit a brit North Ice Kutatóközpont végez. A helyszínen egyszer –66 Celsius-fokot mértek, amitől a világ 9. leghidegebb helye lett.

Snag, Kanada

A Yukon-völgyben helyet foglaló pici falu lakói számára nem olyan nagy dolog, hogy megfagy a lehelletük. A város melletti Fehér folyót szinte mindig összefüggő jégtakaró borítja, ami csodálatos látványt nyújt a mögötte magasodó havas hegyekkel együtt. Az extrém körülmények ellenére néhány turista számára vonzó településen eddig a leghidegebb hőmérséklet -62 Celsius-fok volt. Mondanunk sem kell, hogy ennél csak melegebb üdülőhelyek vannak a Földön.

Szöveg: Pozsgai Brigitta