Már látható a mozikban Ridley Scott legújabb produkciója, a Napóleon. Európa hosszú ideig az uralkodó lábai előtt hevert, a napóleoni háborúk a kontinens jelentős részére kiterjedtek, de még Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán területeire is átterjedtek a konfliktusok. Ha Bonaparte Napóleon nyomába erednénk, segítünk pár meghatározó helyszínben Korzikától kezdve Olaszországon át egészen Párizsig.
Ajaccio, Korzika, Franciaország (1769-1778)
AjaccioFotó: ShutterstockNapóleon a francia szigeten, Korzikán született 1769. augusztus 15-én. A Bonaparte család számos olajfaligetet, szőlőst és gabonamalmot birtokolt Ajaccio városához közel. A leendő császár ezt követően Franciaországba, egészen pontosan a párizsi École Militaire katonai kiképzőiskolába utazott. Korzika viszont nemcsak azért volt fontos az életében, mert itt született és itt látogatható meg a szülőháza is, hanem mert itt található például a barlang, ahova gyerekkorában elrejtőzött, illetve egy róla mintázott márványszobor is.
Arcole, Olaszország (1796)
Az 1796-os arcolei csata Napóleon tábornok itáliai hadjáratának az egyik legnagyobb jelentőségű ütközete volt, mellyel elvágta az osztrák seregek visszavonulásának útját. Ezt követően az 1797-es rivoli csatában az osztrák hadsereg kísérletett tett, hogy kiszorítsa a tábornokot Észak-Itáliából, ami már teljes kudarcot vallott, így Napóleon hősként térhetett vissza Párizsba.
A környéken egy obeliszk emlékezik meg a történelemről, illetve az Alpone-folyó melletti múzeumban járva portrék és miniatűrök sokasága mutatja be a történteket.
Spinetta Marengo, Olaszország (1800)
Fotó: mikroman6 / Getty Images
Bár Napóleon csatáinak többségét megnyerte, a marengói csata döntő szerepet töltött be a tábornok életében: amennyiben elvesztette volna ezt a harcot, az valószínűleg uralmának végét jelentette volna.
A helyszínen a Museo di Marengo múzeuma segíti a látogatókat.
Párizs, Franciaország (1804)
A A párizsi diadalív
Napóleon császárrá koronázására 1804 decemberében, a Notre-Dame-székesegyházban került sor VII. Piusz pápa, a hivatalnokok és a családja társaságában. Az ünnepségre két külön koronát hoztak: a Római Birodalmat felidéző babérkoszorút és Nagy Károly koronájának másolatát. Ugyan nem mindenki örült annak, hogy Napóleon császárrá koronáztatta magát, az esemény kétségkívül életének talán legszimbolikusabb pillanata volt.
Austerlitz, Csehország (1805)
Az akkori Austerlitzet ma Slavkov u Brna-ként ismerhetjük
Fotó: Shutterstock
Az austerlitzi csatára – vagy más néven a három császár csatájára – 1805-ben került sor. Ekkor Napóleon kihasználva a ködös időt és a terület adottságait az osztrák és az orosz haderő ellen is diadalt aratott: a szövetségesek ugyanis elfoglalták a pratzeni magaslatot, melyet Napóleon szándékosan ürített ki, hogy ilyen módon állítson csapdát a katonáknak. Kettészakítva csapataikat sikerült legyőznie a francia hadtestnek az ellenfeleiket, a környéken pedig azóta emlékművek őrzik a csata történetét.
Elba, Olaszország (1814-15)
Portoferraio, Elba, Olaszország
Fotó: Shutterstock
Az 1813-as lipcsei vereséget követően Napóleon lemondásra kényszerült, száműzetését Elba szigetén kellett töltenie. A Villa San Martinóban élte mindennapjait, ahol javarészt olvasott vagy testvérével, Pauline-al kártyázott.
Waterloo, Belgium (1815)
Fotó: mikroman6 / Getty Images
Az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csata Napóleon utolsó összecsapása volt. Az elbai száműzetéséből visszatért Napóleon ismételten elfoglalta Franciaország trónját, de uralma mindössze száz napig tartott, ugyanis a brit-holland-német-porosz seregek egyesített erővel támadtak rá.
- 5 kirándulás, ami valójában rejtett történelem óra ›
- 5 magyar város másik neve, mint ahogy a térképen szerepel ›
- A német sziget, amely Brigitte Bardot és Thomas Mann kedvence volt ›
- Alternatív városnézés – Párizs más szemmel ›
- Párizsi érdekességek Victor Hugo szemével ›
- Átok miatt küldik vissza a Pompei városából lopott tárgyakat ›
- Úttörő nők, akik felfedezték a világot ›