A 38 ezer négyzetméteres múzeum és obszervatórium pár hete nyílt meg Sanghajban – a tudományos intézmény nem titkoltan a kínai űrkutatás büszkesége is.
A Sanghaji Asztronómiai és Technológiai Múzeum ragyogó, modern épületegyüttesét az Ennead Architects tervezte. A dinamikus dizájn az égitestek mozgását szimbolizálja így már a belépés előtt megkezdődhet a ráhangolódás a fantasztikus űrutazásra. A múzeumi tárlatot három fő tematikus egységre bontották, a látogatók a Föld és az egész Naprendszer megfigyeléséről; a világűr eddig felfedezett részeiről; és az emberiség a csillagászat viszonyáról, valamint az űrkutatás történetéről és jelenéről láthatnak számtalan érdekességet.
Érthető, látványos és interaktív
Fotó: enead.com
Az egész múzeumra igaz, hogy korszerű és emberközeli, ahova belépve a látogató egyből egy oculusban találja magát: a napfény besüt az oculuson, és fokozatosan halad át a bejáraton, majd a fényvisszaverőn, miközben a Nap helyzetét az égen folyamatosan követi. A gazdagon berendezett terekben minden edukációs anyag tökéletesen érthető, a gyerekeknek ráadásul még játszóházat is létrehoztak az új intézményben, hogy két érdekfeszítő előadás közben egy kicsit kiengedhessék a gőzt. A múzeumban emellett helyet kapott egy 23 méter magas napteleszkóp és egy hatalmas planetárium is.
Az interaktív oktatási térben nagy hangsúlyt fektettek a hang- és fényeffektekre, a szimulációkra, a rekonstrukciókra, egyes fizikai jelenségeket pedig kísérletekkel bizonyítanak be. Természetesen a kínai űrkutatás jelenébe is betekintést nyerhetnek a látogatók, hiszen a Kína által kifejlesztett űreszközök modelljeit is kiállították itt, így látható például a Csu-zsung kínai marsjáró és a Jütu II nevű holdjáró mása is. Nem csoda, hogy büszkék rá, hiszen Kína az utóbbi évtizedben rengeteg pénzt fektetett az űrkutatásba és a kínai űrállomás megépítésébe. Olyannyira, hogy jelenleg is zajlik egy kínai Mars-misszió, melynek keretében a Tienven-1 nevű kínai Mars szonda május 15-én landolt a vörös bolygón.
