Dűne a valóságban: sivatagi lávajáratokban élhettek őseink az Arab-félszigeten
Eddig nem látott bizonyítékra bukkantak a kutatók Szaúd-Arábiában.
Lenyűgöző felfedezést tettek az archeológusok a Szaúd-Arábia északi részén található sivatagos tájakon. A kutatók most először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat az ország legnagyobb sivatagi lávajáratában, ami arra enged következtetni, hogy 7-10 ezer évvel ezelőtt az emberek ilyen helyekre menekültek az időjárás viszontagságai elől.
2024 áprilisában történelmi felfedezésre került sor Szaúd-Arábia északi térségében, ugyanis a kutatók most először találtak bizonyítékot arra, hogy a sivatag mélyén húzódó lávacsöveket már az ősidőkben használták az emberek – írja a New Scientist.
Mathew Stewart, az ausztrál Griffith Egyetem kutatója archeológusok segítségével Medinához közeli Umm Jirsan-barlang mélyén egy árkot ástak. 1,5 kilométeres hosszával az Umm Jirsan a legnagyobb lávacső egész Szaúd-Arábiában,
most pedig emberi jelenlétre utaló maradványokat – így például kőeszközöket, csontokat és agyagedényeket találtak területén.
Lávacsöveknek azokat a barlangokat nevezzük, melyek vulkánkitörések során keletkeznek: amikor a lávafolyam felszíne lehűl és megszilárdul, az alatta levő kőzet továbbra is forró, olvadt állapotú marad. Ez végül kifolyik a csőből, és egy alagutat hagy maga után.
Ha már Dűne: Debütált a Dűne 2: ezek voltak a forgatási helyszínek
Stewart és csapata már több mint 15 éve tevékenykedik a térségben és ezalatt az idő alatt már több felszíni kőépítményt is találtak, amelyek egyértelművé tették, hogy a múltban tartósan éltek emberek a környéken. A sivatag száraz és forró éghajlata viszont a szerves anyagok nagy részét lebontotta, ami jelentősen megnehezítette a kormeghatározást.
A lávacsövekben viszont jóval kellemesebb a klíma: a védettséget biztosító barlangok így kiváló menedékhelyként szolgálhattak elődjeink számára.
Állatokat ábrázoló barlangrajzok a lávacsövekben – az alsó képek a digitális feljavított minták.
Forrás: Plos Online © 2024 Stewart et al.
Habár a lávajáratokban emberi csontokat is találtak a kutatók, azt feltételezik, hogy ezeket hiénák vagy más állatok hurcolhatták be ide. Ugyanakkor a csövek falain számos barlangrajzot is találtak, amelyek főként juhokat és kecskéket ábrázoltak.
Az Egyesült Arab Emírségekben is érdekes dolgok történtek: Özönvíz Dubajban: 75 éve nem látott ítéletidő a sivatag közepén
„Legfőképp barlangokat kutató tudósként óriási izgatottsággal töltött el az, hogy létezik egy másfajta barlangrendszer, amit egykor emberek használtak. Ezek a leletek igazi kincseknek számítanak az Arab-félszigeten kutató régészek számára, akik egy olyan régióban dolgoznak, ahol eddig nem nagyon végeztek átfogó archeológiai kutatásokat, feltárásokat az őskorra vonatkozóan”
– reagált a felfedezésre Mike Morley, az ausztrál Flinders Egyetem munkatársa.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
- 4 ősi város Európában, amit még ma is meglátogathatunk ›
- A világ legidősebb meteorológiai állomása, ami még mindig a helyén van ›
- Az ókori egyiptomiak a piramisokat építették, amikor ez a fa megszületett ›
- 4+1 egyedülálló természeti csoda, amit valószínűleg nem ismertél ›
- 4 futurisztikus városterv, ami megmutatja, milyen élet várhat ránk a jövőben ›
- Szaúd-Arábia megépíti a „sivatagi Orient Expresszt", a Közel-Kelet első luxusvonatát ›