Nem véletlenül kap egyre nagyobb figyelmet a borkedvelők és a természetjárók körében a Vinho Verde régió.
Túlvilági tájaival – vulkanikus részek, zöld strandok, az UNESCO által védett szőlőültetvényekkel szegélyezett, meredek hegyláncok szabdalják – a portugáliai Vinho Verde egy igazi természeti kincsesbánya, ami kilenc alrégióból áll, és az ország északnyugati sarkában egészen a spanyol határig húzódik. Egyedi mikroklímájának köszönhetően – két folyóval, a Minhóval és a Limával is büszkélkedhet – egyedi és ízletes borok készülnek itt. Az enyhén pezsgős fehérborok hírében álló régióban egyre változatosabb borgyöngyszemekkel találkozhatunk.
Tökéletes hely a szőlőknek
A Minho-völgy egy buja, zöld folyóvölgy, ahol több csapadék esik, mint bárhol máshol Portugáliában. Ez a mikroklíma jellemző a nagyjából 40 000 hektár szőlőültetvény egészére. A friss, alacsony alkoholtartalmú , 9,5%-os, enyhén buborékos borok a 80-as években váltak híressé. Korábban – az 1970-es évekig – a térség inkább a vörösborairól volt ismert, és ezek a tételek ma már egyre inkább kezdenek visszatérni. A vinhão, a cainho, az alvarelhão és a pedral szőlőfajtákból friss, gyümölcsös bor készül. Ezek a szuperkönnyű és néha meglehetősen halvány vörösek még egy évtizeddel ezelőtt alig voltak divatban, de ma már van egy közönség világszerte, amely igazán értékeli ezt a stílust – tehát nem lehet panasz a választékra.
Minho szőlői
Fotó: Shutterstock
Itt kóstoljunk:
- Quinta da Aveleda: ez egy csodás kerttel és tóval rendelkező birtok, ahol elsétálhatunk egy 300 éves eukaliptuszfa mellett és felfedezhetjük a birtok 19. századi konyháját is.
- Quinta de Lourosa: egy igazi tanya, ahol a 27 beültetett hektáron vörös-, fehér- és rozé habzóborokat készítenek. A birtokon található egy 17. századi kápolna, de a pincészet egy szállodával is rendelkezik.
- Quinta do Ameal: a 18. században alapított birtokon kizárólag a loureiroszőlőfajtával foglalkoznak. Az ingatlan több hektárján erdős részek, többszáz éves fák – diófák, gesztenyefák, kőfenyők – sorakoznak. A vendégek 25 euróért kóstolhatják meg a Quinta do Ameal termékcsalád tételeit, és fedezhetik fel a szőlőbirtokot.
Mit csinálhatuk a borkóstolás mellett?
Ha már eleget kóstoltunk, számos szabadtéri tevékenység közül válogathatunk. A kalandvágyó típusok benevezhetnek egy izgalmas raftingra a Tâmega folyón vagy túrázhatnak az ország egyetlen nemzeti parkjában, a Peneda-Gêres Nemzeti Parkban. Itt érdemes felkeresni a látványos vízeséseket és termálfürdőket, vagy tenni egy sétát a Romanesque Routon, azaz a Román útvonalon, ami pontosan 58 műemléket érint: kolostorokat, templomokat, emlékműveket, hidakat, kastélyokat és tornyokat láthatunk, amelyek a régió jellegzetes román építészeti stílusát tárják elénk. De akár elindulhatunk a kanyargós Geira sétaúton is, ami a nemzeti parkot és az ősi városokat köti össze. Vagy ott van a nyolc kilométeres Paiva Walkways, ami bár nem egy könnyű menet, de az egyedülálló szépséggel rendelkező táj és az Európában veszélyeztettet fajok jelenléte minden nehézségért kárpótol.
A nyugisabb programra vágyók pedig felfedezhetik a régi településeket: Amarante macskaköves utcáin sétálva századokat utazhatunk vissza az időben, nem beszélve a helyi kulináris élményekről, melyek szintén egészen elképesztőek. Portugália legrégebbi városa, Braga telis-tele van vallási látnivalóval – nem véletlen, hogy sok-sok zarándok és hívő keresi fel évről évre.
Szöveg: Sinkó Edit
Ha érdekel még más, kevésbé ismert borvidék is, olvasd el ezt a Drive.hu cikket is 4 alulértékelt borvidékről!
