A települések gyakran büszkék az adott helyen található természeti kincsekre, építészeti remekekre, történelmi, illetve kulturális emlékeikre. Az ilyen értékek pedig sokszor jelzőként is felbukkannak a városok beceneveiben. Mutatunk 5 olyan magyar települést, amit a hivatalostól eltérően más néven is ismerhetünk.
A királynék városa: Veszprém
Veszprém a magyar történelem egyik legfontosabb városa, itt létesült például az ország első püspöksége is. A Veszprémi Püspökség már a 12. században létezett, a székesegyház úrnője pedig a mindenkori királyné volt.
Egy legenda szerint a város még Gizella királynéról kapta a nevét, aki miután a székesegyház építésekor elfogyott a pénz, „vessz, prém!” felkiáltással mondott le drágakövekkel díszített bundájáról, hogy hozzájáruljon a Szent Mihály-székesegyház építési költségeihez.
A királyné emlékét a várnegyedben található Gizella-kápolna, valamint a város ikonikus látványossága, a Gizellát és Szent Istvánt ábrázoló szoboregyüttes is őrzi.
A folyók városa: Győr
Győr
Fotó: Shutterstock
A folyók városa becenevet nem is kaphatta volna más város, mint a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál elhelyezkedő Győr. Aki jártas az ilyen nevekben, az tudja, hogy Győrre nemcsak a folyók városaként, hanem a találkozások városaként is szoktak hivatkozni. Ez az elnevezés a győri emberek vendégszeretetére vezethető vissza.
Ha más témában is próbára tennéd tudásod: Kitalálod, melyik országra igazak a következő állítások? – 4. rész
A kálvinista Róma: Debrecen
Talán Debrecen városának becenevét ismerik Magyarországon a legtöbben. A kálvinista Róma jellemző minden bizonnyal azért ragadt a városon, mert annak vallási életére a 16. századtól kezdve a kálvinista reformáció tette a legnagyobb hatást. Ekkor szinte a város egésze protestánssá vált, ezért is érdemelhette ki Debrecen a nevet.
Ma a debreceni vallási élet központjának a Debreceni Nagytemplom tekinthető. A templom azért is jelentős, mert 1849. április 14-én Kossuth Lajos ebben az épületben kiáltotta ki a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét is.
A Bodrog-parti Athén: Sárospatak
A Bodrog vize szeli ketté Sárospatakot, ami egykoron Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézményének, a 16. században kibontakozó Református Kollégiumnak adott otthont. Az iskolát már a kezdetektől fogva magasan képzett, művelt tanárairól és európai szintű oktatásáról ismerték, ennélfogva beceneve.
Ezen felül, mivel itt lehetett Magyarországon elsőként angol nyelvű diplomát szerezni, Sárospatakra a „magyar Cambridge” néven is szoktak hivatkozni.
Olvasd el ezt is! 7 európai város, ahová télen is érdemes elutazni a szakértők szerint
Az erődök városa: Komárom
Komárom városa is gazdag múltra tekint vissza: a Duna partján fekvő település jó elhelyezkedését már a honfoglaló magyarok is felismerték, később pedig itt épült fel az a középkori vár, mely az Öregvár elődjeként tartható számon – és ami a törökök elleni küzdelmekben is fontos szerepet töltött be.
Ezt követően 1848-49-es szabadságharc alatt területén három csata is zajlott a területén, majd a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszerét is itt építették ki. Ennek részét képezte a Szőny melletti Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd is – hívja fel Komárom történelmi jelentőségére a figyelmet a Hello Vidék.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
- 5 erdélyi város, amit mindenképp látnod kell ›
- Vöröslő sarki fények borították be Magyarország fölött az eget ›
- 5 magyar arborétum az őszre, ha egy kis nyugalomra vágyunk ›
- A nagyvárosok helyett: 5 különleges, de alig látogatott falu Európában ›
- Az ENSZ a világ egyik legjobb úti céljának választotta a magyar borvidéket ›
- Alaposan megszimatolta a vadkamerát a kíváncsi börzsönyi vadmacska ›
