Fő csarnoka az 1877-es átadásakor igazi technikai bravúrnak számított, most a felújítása apropóján vessünk egy pillantást a budapesti Nyugati pályaudvar történetére, fennállásának legérdekesebb mozzanataira és a jövőre is.
Nagy várakozás előzte meg 143 éve Budapest új pályaudvarának megnyitását. Ünnepélyes átadó, előkelőségek, majd az első Bécsbe induló vonat... Pedig nem a semmiből nőtt ki: az ország első vasútállomása, a Pesti Indóház helyére húzták fel a több vonat befogadására alkalmas, csodás csarnokot. Impozáns, árkádos oromfalaival, vasszerkezeteivel és a rengeteg üvegfelülettel akkoriban építészetileg igazán innovatívnak számított, de mégsem a luxust testesítette meg. Környéke hamar a kétes hírű alakok kedvelt célpontjává vált, de az idők során a mellette kiépült bérpalotáknak, éttermeknek, fodrászatoknak, kereskedelmi egységeknek és a villamosjáratoknak köszönhetően egyúttal a város életének nagy forgalmú, fontos központja lett. A világháborúkban megrongálódott épületet az 1977 és 1979 közötti első jelentősebb rekonstrukciója során eredeti jellegét megtartva újították fel. Azóta – noha kisebb átalakítások történtek, valamint a 3-as metróvonallal együtt megépült aluljáró is bekerült a vérkeringésbe – hasonlóan nagy léptékű felújítást nem végeztek rajta.
Aktuális munkálatok
A december elejéig tartó rekonstrukció keretében megújul a vágánycsarnok teteje és a csatlakozó üvegszerkezetek sora, a pénztárcsarnok, a gyorsétterem és a hat kisebb homlokzati torony tetőszerkezete is. Az épület mindkét végén található üveg függönyfal felújítására és a csapadékvíz-elvezető rendszer részleges átépítésére is sor kerül.
Múltbéli mozaikok
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
