Újabb közösségi térrel bővült 2022 elején a hazai kulturális élet: a budapesti Városligetben felépült Magyar Zene Háza koncerteknek, kiállításoknak és zenepedagógiai programoknak ad otthont egy extravagáns, a természetbe illeszkedő kortárs épületben.
Már a kivitelezés idején nagy nemzetközi figyelem kísérte a Fudzsimoto Szú japán sztárépítész tervei alapján megvalósuló projektet. A világviszonylatban is kuriózumnak számító épület már a kivitelezése során több elismerésben részesült: 2019-ben megkapta A legjobb középület nemzetközi díját (Best International Public Service Architecture), 2020-ban pedig A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése(World's Best Use of Music in Property Development) díját. A Városligeti-tó melletti épület tökéletesen beleilleszkedik a tájba, szabálytalan alakját a meglévő fák ihlették, melyek néhol a tetőszerkezeten is átnyúlnak.
A kortárs építészeti megoldások lehetőséget adnak az épületben megvalósuló sokszínű zenei tartalomnak. A parkból sétálva először egy felülről védett szabadtéri színpadhoz jutunk, amelynek látványos mennyezete a Zeneakadémia faleveles mintáit idézi. A hatalmas üveghomlokzattal rendelkező földszinten kapnak helyet a közösségi terek és a koncertterem, ahol a hallgatóságnak olyan érzése lehet, mintha a művészek a természetben muzsikálnának.
A Magyar Zene Háza nem titkolt célja, hogy a gyerekek érdeklődését is felkeltse a zene iránt. A föld alatt található állandó tárlat a minket körülvevő világ különböző hangjaitól indulva sok hangzóanyaggal, interaktív játékkal mutatja be a zene történetét. Az emeleten foglalkoztató helyiségek és könyvtár várja a látogatókat. A Magyar Zene Háza úgy vezet be a hangok világába, hogy közben közösségeket teremt, hirdetve, hogy a zene élmény és mindenkié.
Az építész
Fotó: Mohai Balázs
Az extravagáns épület megálmodója, a kortárs japán építésznemzedék egyik legkiemelkedőbb egyénisége, Fudzsimoto Szú, akinek védjegye a természet és az épített környezet közötti viszony érzékeny megragadása. Japánban múzeumot és könyvtárat, Belgrádban kulturális központot, Londonban pop-up kiállítóteret tervezett, mielőtt 2014-ben 168 pályázó közül kiválasztották a Magyar Zene Háza megtervezésére. Az idén ötvenéves építész pályája mérföldköveként tekint a városligeti épületre.
Az üvegfalak
A homlokzat 94 egyedileg gyártott, 800–1500 kg súlyú üvegpanelből áll, amelyek az épület egyes szakaszain megközelítik a 12 méteres magasságot. Cikkcakkos elrendezésük biztosítja a jó akusztikát.
A lépcső
A három szintet egy 14 tonnás, függesztett, művészi csigalépcső köti össze az épület centrumában. A rugó formájú alsó csigalépcsőszakasz betonból készült, a zsaluszerkezetet a helyszínen, több hét alatt építették fel.
A hangdóm
A félgömb alakú, hangszórókkal és íves vetítővászonnal felszerelt kupolatér az épület legalsó szintjén, a kiállítóterek mellett található. A 360 fokos körhangzás izgalmas installációkra, zenei projektekre ad lehetőséget.
A tető
A hanghullámokat idéző tetőzet végig a lombkorona szintje alatt marad, így beleolvadva a természetbe. Rajta 100 egyedi tervezésű lyuk található, amelyeken fák bújnak át, vagy fénykútként szolgálnak, bevezetve a fényt az épületbe.
Fenntarthatóság
Az épületben megújuló energiaforrásokat, valamint speciális hűtési és fűtési rendszereket alkalmaznak. A ligeti Nagyrét területén, 100 méter mélyen 120 talajszonda biztosítja a ház geotermikus energiáját.
A Magyar Zene Háza képekben:
Fotó: Mohai Balázs
