Till Attila: Mikor szerettél bele a világűrbe?
Zábori Balázs: Általános iskolás koromban. A Star Trek: Űrszekerek megvett.
TA: Akkor neked nem Asimov a házi szented, inkább egy poposabb területről érkezel.
ZB: A közeljövő jobban érdekel. Az, hogy 100 év múlva a világűrbe utazás olyan lesz, mint a repülőgépes utazás. Természetes dolog, hogy Magyarországnak van nemzetközi reptere.
100 év múlva nemzetközi űrállomása is lesz.
TA: A magyar űrhajós mennyi időre megy ki az űrbe?
ZB: Legalább egy hónapra. Egy űrturista maximum egy hetet tölt fönt, pár napot elbohóckodik, semmihez nem nyúlhat hozzá, mert nincs hozzá képesítése. A hivatásos űrhajós arra van kiképezve, hogy az űrállomást kutatóként használja.
TA: A Marson is lesznek magyarok?
ZB: Egyelőre eszközök szintjén, de ott leszünk a Marson. Ez az emberiség első olyan küldetése, ami elmegy a Marsra és vissza is jön. Egy kezemen meg tudom számolni azt a nemzetszámot, aki valaha eljutott oda.
TA: Akkor nagyon szigorú előírások lehetnek...
ZB: Tudsz olyan autógyártót, ami garantálja neked, hogy ha az Antarktiszon 40 évre bezárod a kocsit, akkor 40 év után pöccre fog indulni?
A világűrbe minden eszköz úgy készül, hogy ez a belépő.
A felvételek a Svábhegyi Csillagvizsgálóban készültek
TA: Mondtad, hogy a nyersanyagok és energiaforrások miatt kell kimennünk az űrbe. Nekem romantikusabb a felfogásom. Az emberben megvan a csillapíthatatlan megismerés vágya. Itt vagyunk egy csillagvizsgálóban és nézzük a világűrt, de ez kevés. Oda akarunk menni. Egészen közel.
ZB: Az emberiséget 99%-ban nem a megismerés vágya hajtja, hanem a túlélési ösztön.
TA: És miért nem azon gondolkozunk, hogy ezt hogyan lehetne megszüntetni?
ZB: Mindaz, amit tudunk a világegyetemről, azt mutatja, hogy mennyire foghíjas a tudásunk. Miért ne lehetne, hogy holnapután felfedezünk egy új tudást, ami megnyit egy dimenziókaput, és rajta keresztül párhuzamos Földekbe mászkálunk?
TA: Akkor megváltozik az időhöz való viszonyunk?
ZB: Kérdés, hogy mit jelent az idő a világűrben? Tudjuk értelmezni? A fizika azt deklarálja, hogy minél gyorsabban utazunk, annál lassabban múlik az idő. Hogy lehet ezt felfogni? Hogy neked meg nekem teljesen másképp jár az óránk? Nincs két egyforma óra vagy két egyforma idő. Erre jött rá Einstein.
TA: Lesznek még új Einsteinek?
ZB: Einsteinek igen, de a tökéletes tudást sose tudjuk elérni. Aki képes az egész univerzumot tökéletesen megismerni, az lenne az univerzum teremtője. Úgy hívjuk, hogy Isten.
A felvételek a Svábhegyi Csillagvizsgálóban készültek
TA: Szeretne valaki ilyen bonyolultan teremteni? (nevet)
ZB: Az a kérdés, hogy az egész miért érthető meg? Ki találta ki, hogy a világegyetem leírható a matematikával?
TA: Nem mi?
ZB: De a törvény előbb volt, mint én. A világegyetem már akkor is működött, amikor az ember még sehol nem volt. Meg lehet fejteni. Meg lehet érteni azt, ahogyan működik. De miért? Lenne mögötte egy teremtő elme? Ha igen, akkor nagyon komoly matematikus lehetett.
A teljes, exklúzív kétrészes Propaganda epizód megtekinthető a YouTube-on.