1. Pilvax kávéház, Pilvax köz
Petőfi a barátaival 1848. március 15-e reggelén az akkor Dohány u 373. (ma Dohány u 16-18., de egy másik ház áll a helyén) cím alól indult el a Pilvax kávéházba. Ebben a Dohány utcai házban élt feleségével, így oda gyűltek a forradalomra készülő fiatalokkal. A mai Petőfi utca–Pilvax köz sarkán állt az a ház, ahol a haladó gondolkodású magyar értelmiségi fiatalok összegyűltek egy kávéházban. Akkor még nem Pilvax kávéháznak hívták: Café Renaissance néven nyitott a hely 1838-ban. Később Pilvax Károly vette át a vendéglátóhelyet. 1848-ban Forradalmi Csarnoknak nevezték át a lázongó fiatalok, majd az 1911-ben megszűnt. 1920 körül máshol nyitott újra az ikonikus kávéház. Ezen a környéken rengeteg egyetemista, író fordult meg, hiszem a nyomda és az iskolák is közel voltak. Olyan kultikus találkozóhellyé vált kávéház, ahol politikai vitaesteket, felolvasásokat tartottak vagy éppen ott dolgoztak, tanultak a fiatalok – a forradalom idején is központi elhelyezkedése miatt kapott fontos szerepet.
2. Ferenciek tere, Horváth-ház
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György
Ferenciek tere, 1880 körül
A kép bal oldalán a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca van, amelyet az Erzsébet-híd építésekor szélesítettek ki a mai méretére. A Horváth-ház a templom mögötti második épület. A sajtószabadság egyik jelképé vált ez a hát, hiszen itt működött a Landerer-Heckenast nyomda, amely 1941-től kiadta a Pesti Hírlapot, amelynek alapító főszerkesztője Kossuth Lajos volt, de itt jelent meg az Életképek is, amelynek Jókai volt a szerkesztője és az összes haladó gondolkodású magyar író írásait lehozta, köztük Petőfiét is – itt volt tulajdonképpen a márciusi ifjak második otthona.
3. Nemzeti Múzeum
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György
Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth Lajos felravatalozásakor, 1894. április 1-én
A Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, a magyar történelem fontos tárgyait mutatja be. A Múzeum körúti épületet 1802-ben alapította Széchenyi, I. Ferenc császár engedélyezte, hogy a gróf által felajánlott nagycenki gyűjteményét méltó helyen állíthassa ki az állam. Az épület 1847-ben készült el Pollack Mihály (ő tervezte egyébként a fent említett Horváth-házat is) tervei alapján, és szinte rögtön történelmi emlékhellyé is vált: 1848. március 15-én Petőfi a főbejárat előtti lépcsőn szavalta el a Nemzeti dalt. Később a múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza egészen addig, mint a mai parlament fel nem épült. Így lett a kor harmadik legértékesebb gyűjteményét őrző európai múzeuma a magyar szabadság szimbóluma.
4. Régi pesti Városháza
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György
Városház tér, a „régi pesti Városháza", ma a Piarista tömb (1880-90)
A Múzeum téri gyűlés után a tömegben a Nemzeti dal és a proklamáció példányait osztogatták, innen a forrongó fiatalok Városházára mentek, hogy elfogadtassák a 12 pontot. Ebben kérték azt is, hogy a fogvatartott Táncsicsot engedjék el. A tömeg átvonult Budára, hogy kiszabadítsák Táncsicsot, majd a Nemzeti Színház felé vették az irányt.
5. Nemzeti Színház
Franz Xaver Sandmann: A Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház
1837. augusztus 22-én nyílt meg Budapest (akkor még Pest) első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját mutatták be. 1848. március 15-én este spontán műsorra tűzték (a műsorrenden kívül) a Bánk bánt, de a lázadók megzavarták a műsort és tömeg kérésére a Nemzeti dalt, a Himnuszt és a Szózatot adták elő. Az egykori épület a mai Rákóczi út–Múzeum körút sarkán állt. Azt az épületet 1908-ban bezárták, 1913-ban végleg lebontották. A Nemzeti Színház a Blaha Lujza térre (annak idején Blaha Lujza is a társulat tagja volt), az 1875-ben épített, nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött, de 1964-ben azt is lebontották a metróépítés miatt. 1998-ban az új Nemzeti Színház alapkövét letették ugyan, de a következő kormány mégsem oda építtette az új színházat. Végül 2002-ben készült el a most is működő, új Nemzeti Színház a Rákóczi-híd pesti hídfőjénél.