A medium írásában egy érdekes jelenségről olvashatunk, mely szerint a zene nemcsak a fogyasztási szokásainkra, hanem az általunk fogyasztott ételek ízére is hatással van. A publikáció szerint a különböző külső tényezők nagyban befolyásolhatják, mennyit, meddig és milyen ütemben eszünk.

Több kutatás is arra jutott, hogy ha zenét hallgatunk evés közben, megnövekszik az étel- és italfogyasztásunk, de ilyenkor (átlagosan) jóval több időt is töltünk az étkezéssel.

A Bishop Egyetem kutatása például arra is rávilágított, hogy gyorsabb ritmusú zene hatására az emberek gyorsabban is rágnak. Ez fordítva is működik, tehát lassabb tempó esetében lassabban is eszünk, ám úgy tűnik, ilyenkor a poharak cserélődnek gyakrabban egy-egy asztalnál. Erre a fura kapcsolatra a történelem során az éttermek is rájöttek, így ma már nem véletlenül szólnak specifikus lejátszási listák a vendéglátóhelyeken.

Egy horrorkocsmában például inkább sejtelmes, lassabb számokat hallhatunk: A horrorkocsma, ami annyira nem tetszett a helyieknek, hogy petíciót indítottak ellene

Másrészről a zene köztudottan érzelmi reakciókat vált ki az emberekből: ha szomorúak vagyunk, gyakran olyan számokat hallgatunk, amelyek osztják érzéseinket, ha pedig futni indulunk, nem egy balladát fogunk hallgatni.

Hasonlóképpen, az érzelmek és a zene kapcsolata akkor is megfigyelhető, ha beülünk valahova ebédelni, vacsorázni. Minél jobban tetszik valakinek egy adott vendéglátóhelyen szóló muzsika, annál valószínűbb, hogy jobb véleménnyel lép majd ki az illető az ajtón.

Mi áll ennek a hátterében?

A dialbrodo cikkének magyarázata szerint a zene sajátos rezgései képesek módosítani bizonyos kémiai egyensúlyhiányokat a szervezetünkben. Ezért lehet néhány dallamnak szorongásoldó hatása, mások pedig ezért képesek például lenyugtatni egy dühös embert azáltal, hogy tükrözik az adott érzelmet.

Mivel az ízlelés és a hallás folyamata is az érzékszerveinket veszi igénybe, azzal, hogy zene kíséretében eszünk vagy főzünk, a szervezetünk egyfajta kapcsolatot alakít ki a két érzékszerv között.

Emiatt lehetséges, hogy a dallamok befolyásolni tudják azt, hogy milyennek érzünk egy adott ételt.

Az extrán csípős paprikához valószínűleg semmilyen zene nem esik jól: Új bajnokot avattak a csipős paprikák között, az eddigi rekorder a kanyarban sincs

Az érdekes jelenségről egyébként számos kutatást végzett az Oxfordi Egyetem; az egyikben a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy zene mellett rágcsáljanak cukorkákat. Az eredményekből az volt kivehető, hogy míg a mélyebb frekvenciák megnövelték a keserű ízek érzékelését, addig a magasak felerősítették az édes ízeket. Ez még nem is minden.

Felmerült már benned a kérdés, hogy miért szól egyes vendéglátóhelyeken annyira hangosan a zene? A kutatók arra is rájöttek, hogy a túl hangos zene arra készteti az embereket, hogy egészségtelen ételeket egyenek, de a hangerő azt az időt is befolyásolja, amennyit hajlandóak vagyunk várni egy ételre – tájékoztat a zene fogyasztásra való hatásáról a Vince.

Milyen lejátszási lista szól a figyelmes éttermekben?

Egy ideális lejátszási listának így több dologban is jól kell teljesítenie. Egyrészt összhangban kell legyen a konyhával, tehát középkori fogásokhoz középkori zene szóljon, a modern menü pedig modern zenét kíván maga után. Másrészt a zeneszámoknak követniük kell a fogyasztás ütemét.

Azaz ahhoz, hogy a vendégek jó hangulatban távozzanak, először lassabb, majd fokozatosan haladva egyre inkább energikus zenéket érdemes lejátszaniuk az éttermeknek.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!