Új turisztikai adókat vezetnek be a környezetvédelem jegyében?

A regeneratív turizmusé a jövő?

mallorca
Fotó: Shutterstock

A turizmus idén újra visszatérhet a 2019 előtti szintre, ami hatalmas tömegeket jelenthet az idegenforgalmi csomópontokon, a legnépszerűbb nyaralóhelyeken és a leghíresebb látványosságoknál. Sok ország azonban kontrollálni szeretné a beáramló turistatömeget, így több helyen létszámlimitet vagy új adókat vetnek ki, hogy visszafogják a forgalmat. Nézzük, mit is jelent ez a jövőre nézve az utazók számára!

A Covid-járvány előtt valahogy természetesnek tűnt a túlzsúfoltság, a több órás sorban állás a Louvre vagy az Eiffel-torony előtt, ahogy a nehezen megközelíthető látványosságoknál – mint a Machu Picchu – is olyan sok ember van állandóan, mintha világsztárok osztogatnának éppen autogramot. Nem régen írtunk arról, hogy korlátozni fogják például a Louvre látógatószámát, hogy azoknak, akik bejutnak kellemesebb élményben legyen része. Idén vezetik be Velencében a turistaadót, amivel egyben limitálni is szeretnék a Velencébe érkező látogatók számát. Napi 3-10 euró/fő adóra számíthatnak, aki a történelmi olasz városba érkeznek. Tehát a turizmusban kétféle tendencia figyelhető meg: szeretnének jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtani az utazóknak, miközben a fenntarthatóság is fókuszba került, hiszen a természetes és az épített környezet állapota is jobban megóvható, ha csökken az utazók száma egyes gócpontokon. Elég, ha Velencére gondolunk, ahol igen nagy problémát jelent a középkori épületek állagmegőrzése ilyen tömeg mellett és a hatalmas mennyiségű szemét elszállítása is problémás vízi úton.

Fotó: Getty Images

A velencet Szent Márk tér a világjárvány alatt

Mire számíthatunk?

Már említettük a Louvre-ot, Velencét és a Machu Picchut, de nézzük, a jövőben hol számíthatunk még korlátozásokra vagy utazási adókra!

  • Szardínia külön turisztikai adót is bevezet a zsúfoltabb nyári szezonban.
  • Francia Polinézia egyszerűen megállapított egy 280 000 fős éves turisztikai felső határt.
  • Mallorca azt tervezi, hogy a rendelkezésre álló szállodai ágyak számát mindössze 430 000-re csökkenti az egész szigeten.
De mi a különbség a fenntartható és a regeneratív turizmus között? A fenntartható turizmus célja az, hogy egy alsó határt tűz ki, ami még nem annyira káros a környezetre (mondjuk akkora tömeggel számolnak, ami még elviselhető), a regeneratív pedig jobbá szeretné tenni az egész rendszert a jövő nemzedéke számára – vagyis ez egy hosszú távú, előre mutató terv. A turizmus „helyreállítását", a regenerálódását többféleképpen képzelik el a szakértők.

A lényeg, hogy jobb legyen!

Fotó: Shutterstock

A regeneratív turizmus előrelátó, felelősségteljes és aktív, tehát nemcsak tervezésről szól, hanem már a jelenben is tevékeny: a célja, hogy jobbá tegye a turizmust az adott területen. Fontos kiemelni az egyelőre láthatatlan pozitív hatásokat. A kevesebb utazó ugyan kevesebb bevételt jelent a turizmusban dolgozóknak, de hosszú távon csak nyerni fognak vele, mert nem kell például helyreállításra, szemételhordásra, felújításokra annyit költeni, és eközben jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani, igaz, esetleg kicsit drágábban. Ez egy teljesen más szemléletmód, ugyanis akik hisznek a regeneratív turizmusban, holisztikusan látják a dolgot: féltik a bolygót, fontosnak tartják az ökoszisztémát, a kulturális örökségek fennmaradását, vagyis egy értékvezérelt modellt képviselnek. Vajon mikorra értik meg a turizmusban dolgozók és az utazók is, hogy a kevesebb, de jobb minőségű utazási, az utazási adók megfizetése árán az élményeink jobbak lesznek és a környezetünknek is segítünk vele?

AMI MÉG ÉRDEKELHET