Ha Ázsiába indulunk, érdemes előre felkészülni a célország gasztronómiájára – a gyorsétterem nem feltétlenül kínál hamburgert és pizzát, viszont annál több ízeltlábú kerülhet elénk különféleképpen elkészítve, furcsa és hosszú érlelési technikáikról nem is beszélve... Mindemellett az ételekre a távol-keleti népek elixírként is tekintenek, képesek csak azért megenni valami számunkra undorítónak tűnő fogást, mert gyógyulást, erőt vagy termékenységet várnak tőle. A legbizarrabb utcai ételek után most olyanokat mutatunk, amelyek a népi gyógyászatban is népszerűek.
Skorpió
Fotó: Unsplash
Thaiföldön, Laoszban, Vietnámban és Kínában street food csemegének számít a sült skorpió, egyesek a csirkéhez, mások a rákhoz hasonlítják az ízét. A skorpió mérgét semlegesíti a forró olaj, amiben kisütik (élve dobják az olajba) és az ázsiaiak szerint a skorpió erősít és jót tesz a férfiasságnak.
Durián gyümölcs
Fotó: Unsplash
A világ egyik legmegosztóbb gyümölcse – amely Indonéziában és Malajziában őshonos, de Indiában, Kínában és Sri Lankán is elterjedt ma már – annyira büdös, hogy tömegközlekedési eszközökre tilos felvinni, ugyanis szúrós dögszagot áraszt. Ezt a vastag, tüskés héjjú termést vagy nagyon szereti valaki, vagy gyűlöli: egyszerre édes, sós, lédús és krémes. A keleti népek afrodiziákumként tartják számon, de sokáig a sárgaság ellen is használták, lázcsillapító gyógyszerként pedig még ma is alkalmazzák.
Selyemhernyó-bábok
Fotó: Unsplash
Koreában népszerű csemege a beondegi, azaz a selyemhernyó bábja: először megfőzik vagy párolják, utána fűszerezik és kisütik. Elterjedt fogás lett belőle a Távol-Keleten, Vietnámban, Thaiföldön, Kínában és Japánban is fogyasztják, sőt már Nyugaton is egyre kedveltebb. A legtisztább fehérjeforrásként tartják számon, így a merészebb testépítők proteinként eszik. Laboratóriumi vizsgálatok szerint nemcsak az izomerőt növeli, hanem a fizikai teljesítményt is.
Madárfészek-leves
Fotó: 123rf
A swiftlet madárka fészkéből készült leves a világ egyik legdrágább étele, de nem azért mert nehéz hozzájutni, hanem azért, mert nagy rá a kereslet: Kínától Malajzián át Thaiföldig tenyésztik a madarakat a fészkükért. Furcsa ebbe belegondolni, hiszen tulajdonképpen akik a levest fogyasztják madárnyálat esznek. A swiflet veszélyeztetett madár, a nyála, ahogy a szabad levegőre ér, azonnal megszilárdul. Az étel immunerősítő, fiatalító és emésztést segítő hatású a kínai orvoslás szerint.
Medúza
Fotó: 123rf
Valljuk be, a medúza nem az a szó, amit szívesen látnánk egy életlapon... Azonban Délkelet-Ázsiában, Kínában, Japánban, sőt néhány helyen Európában is igazi helyi finomságnak számít. A medúza tele van ásványi anyagokkal és olyan összetevőkkel, amelyek jót tesznek az idegrendszernek, serkenti az agyműködést, a memóriát. Általában tésztaételekbe, salátákba és szusiba kerül.
Hangya
Fotó: 123rf
Bár a hangya az egész világon megtalálható, a dzsungelekhez közeli területeken elérhetőségük és bőségük miatt különösen kedvelt ételalapanyagnak számítanak. Laoszban, Kambodzsában és Thaiföldön az ázsiai takácshangya számos ételben megtalálható, és a helyi piacokon meg is kóstolhatjuk. A hangyából salátát vagy levest (yam) készítenek, a hangyatojás savat tartalmaz, ezt a savanyú ízt a citrom helyett savanyításra használják. Az íze mellett azért is népszerű, mert a hangya tele van antioxidánsokkal, állítólag remek a szívnek és az egész érrendszernek, csak arra kell figyelni, hogy nehogy mérgező fajta kerüljön a tányérra.