1841 augusztusában a szlovák nemzeti mozgalom tagjai Ľudovít Štúr vezetésével nekivágtak a legendás Kriváň (2495 m) megmászásának. A csapat Važec községből indult, innen a helyi kocsisok vitték el Štúrt és társait a hegy lábához, ahonnan már a saját lábukon folytatták a túrát. Nem maradt fenn adat arról, mennyi ideig tartott, míg felértek a csúcsra, a hagyomány egynapos kirándulásként őrzi az emlékét. A szlovákiai hegyekben azonban mindenképpen érdemes hosszabb időt – legalább egy hosszúhétvégét – eltölteni.

A Tátra számokban

• TERÜLETE: 785 KM2, EBBŐL 610 KM2 SZLOVÁKIA TERÜLETÉN TALÁLHATÓ
• A LEGMAGASABB, SZABADON ELÉRHETŐ PONT: TENGERSZEM-CSÚCS (RYSY, 2499 M)
• A LEGNAGYOBB TERÜLETŰ TENGERSZEM A SZLOVÁK OLDALON: NAGY-HINCÓ-TÓ (20 HA)
• A LEGNAGYOBB TÁTRAI GLECCSER: A BIELOVODSKÁ-VÖLGYBEN HÚZÓDOTT (HOSSZA 13 KM, VASTAGSÁGA 280 M)

A Tátra szívében

Mivel Szlovákiában a sátorverés csak az arra kijelölt helyeken engedélyezett, a nemzeti parkokban pedig különösen odafigyelnek erre, a többnapos túra kulcsa a megfelelő szálláshely megtalálása. A szabadon elérhető csúcsokra általában ugyanaz az útvonal vezet felfelé és lefelé is, egy-egy túra pedig kilenc-tíz óráig tart. A menedékházaknak köszönhetően azonban két- vagy háromnapos körtúrát is tehetünk. Ajánljuk például az Ótátrafüred (Starý Smokovec, 1010 m), Kis-Viszóka-csúcs (Východná Vysoká, 2429 m), Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata, 1960 m), Vörös-torony-hágó (Priečne sedlo, 2352 m), Téry-menedékház (2015 m), Ótátrafüred útvonalat. Ha a Poprádtól 13 kilométerre fekvő Ótátrafüredre már a pénteki napon megérkeznénk, bemelegítésként egy kétórás túrát tehetünk a Sziléziai menedékházhoz (Sliezsky dom, 1670 m). Itt elvileg előzetes foglalás nélkül is megszállhatunk, a többi tátrai hegyi menedékház esetében azonban erősen ajánlott előre bejelentkezni.

A LEGTÖBB TÁTRAI MENEDÉKHÁZBAN A SZÁLLÁST ELŐRE LE KELL FOGLALNI.

A Gerlachtól a Lomnici-csúcsig

Ha a Sziléziai menedékházban éjszakázunk, rögtön szombaton reggel egy nagyon látványos útvonalnak vághatunk neki. A Felkai-tó (Velické pleso) megkerülése után igazi magashegyi terep következik, ahol kora reggel nagyobb zergecsoportokat is megpillanthatunk. Kétórás hegymenet után felérünk a méltóságteljes Gerlach alá (2655 m) a Lengyel-nyereghez (2200 m), ahol a láncoknak köszönhetően az igazi hegymászásba is belekóstolhatunk. A Kis-Viszóka-csúcs megmászásához újabb háromnegyed órára lesz szükség. Innen csodálatos kilátás nyílik a környező csúcsokra, pontosan alattunk, százméteres mélységben pedig megpillanthatjuk következő szálláshelyünket, a Hosszú-tavi menedékházat a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina). Hogy odajussunk, vissza kell térnünk a Lengyel-nyeregbe, onnan 150 méter szintkülönbséget ereszkedve leküzdeni, míg elérjük a Fagyott-tavat (Zamrznuté pleso), aztán újra felgyalogolni a Rovátkához (Prielom, 2290 m). Csak ezután tárul fel előttünk a Nagy-Tarpataki-völgy. A Hosszú-tavi menedékházig a nyeregből még nagyjából egyórás utat kell megtennünk.

A kirándulás során vár még ránk egy komoly kaptató. A Vörös-torony-hágó (Priečne sedlo) legyűrése két órába is beletelhet. Jutalmunk azonban a gyönyörű kilátás, egy kis szerencsével pedig még a mormoták füttyjeleit is hallhatjuk. A Vörös-torony-hágótól már csak lefelé, a Kis-Tarpataki-völgyön át vezet az út. A második legmagasabb tátrai csúcs, a Lomnici-csúcs (2634 m) közelében fekvő Téry-menedékház egy óra alatt elérhető, ahonnan az utolsó szakasz Ótátrafüredig nagyjából három órán át tart. A fáradt vándornak biztatást jelenthet, hogy útközben a Zamkovský-, a Rainer- és a Bilík-menedékházban is megállhat egy kis frissítőre.

Kétezres csúcsok ölelésében

A Magas-Tátra tagolt terepén az átlagos turista nem indulhat klasszikus gerinctúrára, ám az Alacsony-Tátra Nemzeti Park domborzatának és több menedékházának köszönhetően ideális helyszíne az ilyen túráknak. De azoknak sem kell sokat keseregniük, akik ugyanoda akarnak visszatérni, ahonnan elindultak. Ha a Breznó-bányától 20 kilométerre fekvő Tále lesz az „alaptábor", a hegység legfőbb látványosságai akár két nap alatt is bejárhatók.

A sárga jelzést követve négyórás hegymenettel érhetünk fel például az Alacsony-Tátra negyedik legmagasabb csúcsára, a Deresre (Dereše, 2004 m), jó háromnegyed óra múlva pedig a harmadik legmagasabbnak számító Chopokra (2024 m). Újabb kétórás utat követően epedig az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsán, a Gyömbéren (Ďumbier, 2043 m) találjuk magunkat. Az Alacsony-Tátra legtöbb bércét fű borítja, a Chopokot és a Gyömbért azonban hatalmas sziklatömbök alkotják. Ez utóbbi északi oldala a hegymászók körében különösen kedvelt célpont, míg a Chopokon, amelyhez drótkötélpálya is vezet, jóval több turistával kell számolnunk.

Barlangok titkai

A Gyömbérről egy óra alatt érhető el az 1928-ban épült Štefánik-menedékház (1740 m). Innen továbbállva másnap mindenképp érdemes felkeresni a körülbelül félórányi járásra található Döglött Denevérek Barlangját (1520 m), ahonnan a zöld jelzést követve a Trangoška (1100 m) menedékház érintésével jutunk vissza Táléra. Miután visszaértünk az autónkhoz, tegyünk látogatást egy másik barlangban is: az 1968-ban Bystrá közelében megnyitott járat 580 méteres szakasza ugyanis figyelemre méltó sziklaképződményeket rejt.

Sziklakapu a fennsíkra

Vadregényes természet, csodás paripák és egy viharos múltra visszatekintő festői várrom. A Murányi-fennsík Nemzeti Park kínálata igazán figyelemreméltó. Hétvégi kirándulásunk kiindulópontja Murányalja (Muráň, 393 m). A sárga jelzést követve a Rozsdás-völgyön át vezető félórányi gyaloglást követően monumentális mészkősziklák tárulnak fel előttünk. A mészkőnek köszönhetően a Murányi-fennsíkon számtalan barlang alakult ki, csaknem ötszázat ismerünk.

Tíz kilométerre innen, a Nižná Kľaková (1208 m) tisztáson egy menedékházat találunk, mielőtt azonban aludni térnénk, ajánlott még húsz percen át követni a sárga jelzést, mely egy meredek sziklaszirten tátongó nyíláshoz, a Kőkapuhoz ve- zet. A kapuból nagyszerű kilátás nyílik az eredeti őserdei növényzetet is megőrzőKis-Sztozska (1204 m) és a Nagy-Sztozska (1297 m) sziklaormaira.

A vár Vénusza

A Murányaljára tartó visszaút első része több mint négy kilométeren át erdős szakaszon vezet Studňa (1200 m) érintésével, részben a környék legmagasabb pontja, a Kľak-hegy oldalában. Studňa térségében rejtőzik a 24 méter mély Jeges-gödör barlangszakadék. Innen három kilométeres gyaloglással érünk el a Maretkiná erdészházhoz és a felette magasodó Poludnica-sziklaszirthez (998 m). Újabb két és fél kilométer megtétele után a Nagyrétre (Veľká Lúka, 887 m) érünk, amely az itt tenyésztett, erdei munkára alkalmas, szívós hucul lovakról vált híressé.

A túra hátralévő ötkilométeres szakaszának első felében a fő látványosság a Cigánylány-csúcson (935 m) álló vár, amely 1529 és 1549 között Bacsó Mátyás rablólovag kezén volt. Nem egészen egy század elteltével a híres Murányi Vénusz – Széchy Mária írta be magát a vár történetébe. A Habsburg-ellenes seregeket támogatta, ám 1644-ben hozzáment Wesse- lényi Ferenc császári kapitányhoz. Csakhogy végül Wesselényi is belekeveredett a császár elleni összeesküvésekbe, korai halála után pedig Máriának 1670-ben el kellett hagynia a várat.

Ha ettől nem jön meg a kedved egy Tátra-túrára, akkor semmitől: