Egri vár

Szent István király Egerben alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátokig húzódott. Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Majd a 11. században épült meg a most is látható vár, amelynek a romjait egy 1970-es ásatáson fedezték fel.

A vár múzeuma a korlátozások miatt zárva van, de a környék megér egy egynapos kirándulást és a várhoz is érdemes felsétálni. Ha a gyerekek az Egri csillagokat tanulják irodalomból vagy az 1552-es várostrommal és Dobó István nevével ismerkednek, akkor kitűnő alkalom lehet a tanulást és a kirándulást összehozni. A közelben van még aGyöngyösi Mátravasút, és az Ipolytarnóci Ősmaradványok. Utóbbi is érdekes, látványos „alternatív tananyag" lehet a kicsiknek.

Pécs

A római alapítású Pécs (latinul Sopianae volt) az ország talán legmediterránabb hangulatú városa. Tulajdonképpen az egész történelmünket felöleli a baranyai megyeszékhely, de másik nagy előnye, hogy közel van a Mecsek és egy kiadós városnézés után kiszabadulhatunk a zöldbe is. A mecseki Mecsextrém kalandparkkal például tökéletesen lehet párosítani egy városnézős programot gyerekekkel.

A pécsi püspökséget 1009-ben Szent István király alapította, az ország első egyetemét pedig 1367-ben Nagy Lajos király építtette a városban. A középkori Pécset az ország egyik legpezsgőbb kulturális, vallási, művészeti és tudományos központjává pedig Janus Pannonius püspök tette. A 150 éves török uralom erős hatásai is talán ebben a magyar városban a leginkább tetten érhetőek, éppen ezért az 1560-ban épült Gázi Kászim pasa dzsámija legalább olyan fontos látnivaló, mint a Dóm tér vagy a Zsolnay Kulturális Negyed.

Ha csak egy vagy két napunk van Pécsre, akkor Balázs a nekünk való legjobb virtuális idegenvezető:

Visegrádi vár

A Visegrádi-hegységvulkáni eredete és a Duna közelsége miatt az ország egyik legváltozatosabb túraterepével bír. A csodás szurdokokkal tarkított egykori királyi székhely a vadászok kedvence is volt, a középkortól egészen a 20. század közepéig főúri vadászatokat tartottak errefelé, ami miatt a mezei turisták számára sokáig tiltott volt ez a környék.

A fellegvár és a körülötte lévő erdő, a vár alatti játszótér tökéletes egésznapos program, a környéken lehet biciklizni is, ha már jó az idő és nincs sár. A Visegrádi Bobpályát a Nagyvillám-hegyen találjuk, igaz, általában zsúfoltabb, mint a többi pálya az országban, hiszen ez a legnépszerűbb a bobosok körében. Az erdei bobpálya 700 méter hosszú, de a kanyarok messze vannak, úgyhogy van idő kitalálni hol fékezzünk és hol gyorsuljunk fel. (A bobpályák egyelőre zárva vannak, remélhetőleg tavasszal újra élvezhetjük ezt a szabadtéri sportot.)

Budai vár

A kisebb középkori váraink mellett érdemes egy egész napot szánni a Budai várra is, mert a neves látványosságokon kívül – mint a Mátyás-templom vagy a Halászbástya – még rengeteg érdekességre bukkanhatunk. Mátyás király uralkodásától, azaz a 13. századtól a magyar királyok lakhelye volt, de csak kevés középkori fal és néhány épület maradt fenn. A 19. században jelentősen átalakították Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján, és nemcsak az ország egyik legfontosabb történelmi látványossága lett, hanem kulturális központtá is alakult, hiszen itt van a Nemzeti Galéria, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum is. Mivel most múzeumba nem lehet menni, helyette sétáljunk egy nagyot a régi utcákon, akármelyik oldalról kapaszkodunk fel a domboldalon a Clark Ádám térről vagy a Széna tértől a Várfok utcán, próbáljuk ki a siklót, a sétányon pedig szemléljük meg a régi ágyúkat.

Pannonhalma

A Szent Márton-hegyen már 996-ban letelepedtek az első bencés szerzetesek, később kolostort építettek, amely ma Pannonhalmi Főapátságként ismert. A valójában dombos vidék a borkóstolás mellett pazar gyalogtúrák lehetőségével várja a kirándulókat. Mindenképpen tegyünk egy túrát a hullámzó dombokon, kaptassunk fel az apátságba.

A mai bazilika alapjait Géza fejedelem rakta le, Szent István építtette tovább, a templomot és monostort 1001-ben szentelték fel, majd folyamatosan bővítették. A török pusztítás utáni helyreállításra csak a 18. században nyílt lehetőség. Az oktatás 1770 körül emelkedett főiskolai rangra, 1824-ben kezdték építeni a könyvtárépületet, amely ma hazánk egyik leggazdagabb könyvgyűjteménye. A könyvtárhoz kő- és régiségtár, érem- és metszetgyűjtemény, természettudományos gyűjtemény és képtár tartozik. A Pannonhalmi Apátság alapítólevelében már felfedezhető az első írásos dokumentum a szőlőtermesztésről és a gyógynövények hatásairól, amelyeket a rend tagjai saját kertjükben termesztettek.