Mitől függ, hogy a téli tájon milyen jégréteget látunk? Vagy, hogy milyen csapadék esik. Egyáltalán mi a különbség egyes csapadékfélék között? Most kiderül!
A legkedveltebb: a hó
A legkedveltebb téli csapadék akkor hull az égből, ha a talajtól a felhőkig fagypont alatti a levegő hőmérséklete, hiszen a felhőben az esőcseppek helyett jégpelyhek, -kristályok képződnek, melyek a talajig fagyos levegőben szállnak le. A hó pedig akkor marad meg, ha a talaj is nulla fok alatti hőmérsékletű. Ide kapcsolódik a csúszós, veszélyes ónos eső képződése is: amikor a felhőknél és a talaj közelében fagypont alatti a hőmérséklet, de a kettő között a levegő hőmérséklete pár fokkal melegebb, akkor a hópehely megolvad, cseppként lehull és a talaj közelében vagy a talajon újra megfagy, tükörsima jégréteget képezve.
Fotó: Shutterstock
Ónos eső
Mi a hódara?
A hódara egy ritka csapadékforma, és több hatástól is létrejöhet: a hópehely félig megolvad, majd párával keveredik és leérve újra megfagy, vagy zúzmarás lesz a hópehely, ahogy lehull. A jeges eső vagy a havas eső vegyes halmazállapotú csapadék, ami egyszerre tartalmaz szilárd és folyékony halmazállapotú csapadékot. Ezek képződésekor nulla fok körüli a hőmérséklet (éppen ingadozik -1, 0 és +1 fok között), de jeges eső nyáron is kialakulhat, míg havas eső csak hidegben, ősszel, télen lehetséges.
A legszebb: a zúzmara
Fotó: Shutterstock
Zúzmara
Ha már fentebb említettük a zúzmarát, akkor legyen ez a következő csapadékforma, amit bemutatunk. A zúzmara kialakulásához természetesen kell egy állandó hideg, fagypont alatti hőmérséklet a talajhoz közel, ami a levegőre is kiterjed, plusz szükséges hozzá szél, hiszen a levegőben lévő fagyott párát a szél ragasztja a növényekre, állatokra vagy élettelen tárgyakra. Ezek a hosszúkás, sokszor szabályos végtüskék és kristályok egészen elképesztő külsőt kölcsönöznek a téli tájnak. A kristályok mindig a szeles oldalon alakulnak ki, tehát északi szél esetén a növények északi oldalán látható. A jelenséghez az kell, hogy a tárgyak vagy élőlények teljesen lehűljenek, különben megolvad rajtuk a csapadék és csak utána fagy meg, ez sem csúnya látvány, de más természeti jelenség – például az ónos eső után láthatunk jéggel bevont ágakat, leveleket, bogyókat.
A változatos: dér
Fotó: Shutterstock
Dér
A dér csapadék-lecsapódás következtében jön létre, amikor a levegő nem hideg, de a talaj és a talajközeli növények viszont átveszik a talaj hideg hőjét, ilyenkor a párás levegő sokkal melegebb, és így a hideg tárgyakon, élőlényeken vékony fagyott párarétegként csapódik le. Valójában a fagyott harmat a dér, amikor a talaj közelében fagypont alatti a hőmérséklet.