Van egy másik ország, közel Egyiptomhoz, ahol több mint 250 gúla alakú építmény található. Szudánban, amely az egykori Núbia területén fekszik, elképesztő piramisrengeteget találunk, ami első hallásra nagyon meglepő lehet, de ha a térség több évezredes történelmére tekintünk, akkor kevésbé látjuk ezt rendkívülinek.

A núbiai piramisépítészetre nagy hatással volt az egyiptomi építészet. A két terület között a kezdeti erős gazdasági kapcsolatokat egyre sűrűbb kulturális összefonódások is követték. Sőt, Núbia uralkodói az i. e. 8. században el is foglalták Egyiptomot.

Kisebb piramisok sűrű szövete

A szudáni homokban még több mint 4600 éves építmények is rejtőznek. A núbiai piramisokat azonban kinézetük alapján már első blikkre megkülönböztethetjük egypitomi társaiktól, hiszen kisebbek azoknál, illetve meredekebb szögben is épültek. Ráadásul a halottakat sem úgy helyezték örök nyugalomra ezekben az építményekben, mint Egyiptomban, ahol a piramis belsejében temették el őket. Szudánban a piramis alatt fekszenek az elhunytak.

A piramisok túlnyomó többségét a Kusita Királyság virágzó időszakában, az i. e. 9. század és i. sz. 4. század között építették. A leghíresebb kusita építmények Meroéban találhatók.

A núbiai piramisok felfedezése

A szudáni piramisokat a 18. és a 19. században fedezték fel. Frédéric Cailliaud első ízben 1821-ben egy könyvben tárta a nyilvánosság elé a Meroéban található piramistemetőt – a könyvében núbiai utazásainak tapasztalatait összegezte. Sajnos a mű megjelenése után azonnal rablóhadjáratok kezdtek szállingózni a területre. A legnagyobb pusztítást egy olasz kalandor, Giuseppe Ferlini végezte.

A kutatók 20. század elejétől szinte folyamatosan végeznek ásatásokat a területen. Pár évvel ezelőtt például újabb 16 piramist fedeztek fel angol régészek.