Ha az ország északnyugati részébe tervezünk vakációt, elsőként minden bizonnyal Kőszeg, Sopron vagy a Fertő-tó környéke jut az eszünkbe. De hová menjünk, ha ezeket már láttuk, vagy szeretnénk kevésbé kitaposott ösvényen járni, amolyan modernkori felfedezőként? Szombathely pont az ilyen kíváncsi utazóknak való város. Ha csak úgy betoppanunk egy hétvégi napon, könnyen előfordulhat, hogy az érdekes látnivalók egy része teljesen elkerüli a figyelmünket, a másik felét pedig zárva találjuk. Szombathelyre célszerű alaposan felkészülve érkezni, és akkor a város az összes rejtett kincsét feltárja számunkra!

Minden út Rómába vezet

Szombathely városának hatalmas és kissé furcsa alakú Fő tere már a 13. században kialakult és népszerű piacnak adott otthont. Máris itt van az egyik titkos kincs, a Fő tér 3-5. szám alatti bankfiók, ahol az ügyféltér üvegpadlóján keresztül látható a római kori város, Savaria egyik útkereszteződése, valamint az utcák alatt húzódó egykori csatornarendszer kis részlete.

Savariát kétezer éve a rómaiak alapították és a település azóta is folyamatosan lakott – így egész biztosan hazánk egyik legrégebbi városa.

Egyszerre öröm és bosszúság, hogy akárhányszor nekiállnak valahol építkezni, a munkálatok során előbb-utóbb belebotlanak valamilyen régészeti leletbe. Így történt ez 1955 őszén is, amikor az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak. A savariai Isis-szentély részleteit is és történetét az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban ismerhetjük meg.

Innen alig pár perc séta a Járdányi Paulovics István Romkert, ahol Savaria nyugati városrészének jelentős épületcsoportjait tárták fel. A császári palota legértékesebb része az 50×17 méter nagyságú fogadóterem, amelynek padozatát színpompás mozaik díszítette.

Egy legendás sebész és gyűjtő

A Smidt-gyűjteménynek nemcsak az anyaga, de a keletkezése is igencsak érdekes. Alapítója, Smidt Lajos sebész főorvos volt, akiről tudták a betegei, hogy nagy lelkesedéssel gyűjti a régi dolgokat. Amikor 1930-ban megkezdte praxisát Szombathelyen, kifejezetten a város legendás múltja csábította ide. Nem is késlekedett sokáig, hamarosan megkezdte az akkoriban gyakran előbukkanó római leletek gyűjtését, megmentve azokat a pusztulástól. Páciensei közt nemesi családok is voltak, akik évszázadokon át őrzött ereklyéket ajándékoztak az orvosnak. A saját gyűjtésnek, valamint a jómódú és szegény betegeknek hála, 1400 régészeti lelet, 14 ezer érem és több mint 11 ezer történelmi dokumentum halmozódott fel az orvos magángyűjteményében. A páratlan kollekció egy részét ma a Smidt Múzeum mutatja be.

Püspöki épülettrió

Szombathely 1777 óta püspöki székhely, az egyházmegyét még Mária Terézia királynő hozta létre. Első püspöke, Szily János nevéhez fűződik a Mindszenty József téren levő barokk épületegyüttes: a székesegyház, a Püspöki Palota és a szeminárium építtetése.

A pompás Sarlós Boldogasszony-székesegyház az esztergomi és az egri után Magyarország harmadik legnagyobb temploma. A második világháborúban csaknem végzetes bombatalálatot kapott, de erre ma már csak a mennyezeti freskók hiánya emlékeztet, valamint az, hogy a megszokott padsorok helyett székek sorakoznak a templomtérben.

A Püspöki Palota egyik szárnya szolgál a püspök lakhelyéül és irodájául, az épület nagyobb része pedig múzeumnak ad otthont. Legizgalmasabb része a Dorfmeister István freskóival díszített Sala Terrena, hazánk első múzeuma. Itt láthatók a Szily János püspök által gyűjtött, római korból származó feliratos kövek, amelyeket valaha Mátyás király is megcsodált.

De még ezeknél is izgalmasabb az utolsó épület, a szeminárium, ez rejti ugyanis a lélegzetelállító Egyházmegyei Könyvtárt. Hetvenezer kötetes állományában 16 középkori kódex és 86 ősnyomtatvány is található. A fantasztikus gyűjteményt csak csütörtökön és pénteken lehet felkeresni, kizárólag vezetővel, 9, 11, 13 és 15 órakor induló séták során.

Csillagvizsgáló a hátsó kertben

Szombathelyen, pontosabban az ELTE Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatóriumban található Európa egyetlen tematikus csillagászati szakgyűjteménye. A kiállítás Gothard Jenő és társainak munkásságát, állandó kísérletező kedvét és zsenialitását mutatja meg sok érdekes eszközzel, lelkes idegenvezetéssel. A múzeumnak helyet adó kúria hátsó kertjében egy furcsa alakú betonkolosszus tűnik fel, amiről biztosan nem találnánk ki elsőre, hogy egy fantasztikusan megtervezett csillagvizsgáló. Az obszervatórium egyénileg kizárólag kedden 14 és 15 óra között látogatható, szakvezetéssel.

Ki a szabadba!

A város külső részén található Kalandváros Magyarország legnagyobb játszótere. Messze a legnépszerűbb játéka a hét méter magas Kalandvár. A mozgássérültekről sem feledkeztek meg: számukra egy külön hintát építettek.

Szabadtéri programokért érdemes ellátogatni a Vasi Múzeumfaluba is, amely azt mutatja be, hogyan éltek Vas megye falvaiban az elmúlt kétszázötven évben. Igyekeznek visszaadni az Őrség, a Vendvidék, a Hegyhát és a Kemenesalja hangulatát a legrégibb és legszebb épületek átmentésével, amelyeket az eredeti faluszerkezeteknek megfelelően helyeztek el.

A városon kívül

Több napos kikapcsolódás során érdemes a környéken is barangolni, hiszen például Cák határában szépen felújított védett pincesor várja a látogatókat. Az előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett pincék a filoxérajárványig présházként működtek, utána pedig szelídgesztenye és gyümölcs tárolására szolgáltak.

Felsőcsatáron a Vasfüggönymúzeum Goják Sándor egykori határőr magángyűjteménye, aki időt, pénzt és energiát nem sajnálva, megszállottan gyűjtötte össze a határvédelem 1948 és 1989 közötti történetének emlékeit.

Jákon a 13. századi, román stílusú bencés apátsági templomot érdemes felkeresni. Bélletes kapuja az egyik legismertebb és legszebb építészeti emlékünk.

Lakni, enni, inni – 5 jó tipp az induláshoz