Washington tagállam délnyugati részén, Portland és Seattle városai között helyezkedik el a világ egyik szívecskét formázó tava. Ugyan mára már a műholdképek is ezt az alakot mutatják, a Spirit-tó formája nem mindig volt ennyire romantikus.

(Videó: NASA Earth Observatory)

A Gifford Pinchot természetvédelmi terület, valamint a Szent Ilona-hegy (Mount St. Helen) találkozásánál húzódó tó egészen 1980-ig egy népszerű turisztikai desztináció volt, amit a strandolók és halászok is egyaránt szívesen látogattak. Ekkor még cserkésztáborokat is szerveztek területére és kunyhók sokasága tűzdelte partjait.

Azonban 1980 májusában minden megváltozott, ugyanis ekkor tört ki a Szent Heléna vulkán.

A Null-sziget története is érdekes: A „sziget", ami nem is létezik, mégis rajta van a térképenA „sziget", ami nem is létezik, mégis rajta van a térképen

A katasztrófa egy 5,1-es erősségű földrengéssel indult, aminek hatására a vulkán északi szárnyán a világ egyik legnagyobb földcsuszamlása ment végbe. A vulkán ezt követően tört ki, ami közel 60 méterrel emelt a talaj szintjén – a Spirit-tó vize pedig átmenetileg kifolyt a medréből.

A víz azonban fokozatosan visszacsordult a törmelékek tetejére, létrehozva ezzel a ma ismer szélesebb, sekélyebb és szív alakú tavat. A törmelékek között számos kidőlt fa is volt, amiknek törzsei a víz felszínén úszva máig emlékeztetnek a közel 45 évvel ezelőtt történt katasztrófára.

View this post on Instagram

A post shared by Ashley Martin (@ashley21martin)

Jim Gawel természetmérnök elmondása szerint a kitörést követően a tó mintegy 70 százalékát ezek a rönkök borították, azóta persze közülük sok a tó fenekére süllyedt. Mára nagyjából a tó 20 százalékát foglalják el ezek a farönkök, amik időjárás függvényében az északi és a déli part között utazgatnak – olvasható a NASA írásában.

Erről olvastál már? Közel 100 év után kiemelik az „Alpok Titanicját”

View this post on Instagram

A post shared by Mario D (@mario_d35)

A vulkánkitörést követően a Spirit-tó megszűnt turisztikai célpontnak lenni, a tudósok számára viszont annál lényegesebb helyszínné nőtte ki magát. A kutatók egyfajta természetes laboratóriumként tartják fenn a vulkánkitörések után keletkezett tájak helyreállításának tanulmányozására.

Őket különösen érdeklik a felszínen lebegő rönkök és persze az ezáltal kialakult ökoszisztéma is:

„Több tónak lenne ehhez hasonló rönkszőnyege, ám a fadarabokat rendre el szokták távolítani a mederből rekreáció, illetve fakitermelés céljából”

– mondta Gawel.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!