Fotó: Shutterstock
Magyarország egyik legismertebb sziklaképződményénél, a tatabányai Szelim-barlangot 2024. április 26. és május 10. között nem, vagy csak korlátozott számban látogathatják majd meg az utazók – tájékoztatta követőit a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy Facebook-bejegyzésben.
Kiemelték, hogy a barlangot leszámítva a Turul-emlékmű, a Turul tanösvény, a Természeti tanösvény, a Szédítő-szikla és környéke ebben az időszakban is szabadon látogatható marad.
A közel 300 méter magasan elhelyezkedő Szelim-barlang területe jelentős régészeti és őslénytani lelőhelynek számít. A fokozott védettségi státuszú képződmény egy igazi különlegességnek számít, szájának látképe pedig szorosan összekapcsolódik a Tatabánya fölé magasodó Turul szobor látványával, mellyel a Turul tanösvény kött össze– fejti ki a Sokszínű Vidék.
Ez is érdekelhet! 8 gyerekbarát május 1-jei program Budapesten és környékén, ahol garantált a móka
Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a 20. század eleji, barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet. Csak a 30-as években került rá sor, amikor Kessler Hubert próbaásatásának sikere után több évig tartó, rendszeres ásatásra került sor – olvasható a nemzeti park leírásában.
A feltárások során mintegy 12 méteres magasságban tornyosul üledékréteget vizsgáltak át és távolítottak el üregéből, a legmélyebb rétegekben pedig csontmaradványokat és kőeszközöket is találtak a kutatók.
Ez arra engedett következtetni, hogy a barlangot már 70-80 ezer évvel ezelőtt is használták a neandervölgyiek.
A barlangot egyébként több legenda is övezi, melyeknek minden bizonnyal köze van az itt talált emberi csontokhoz. A legismertebb monda szerint a török időkben a környéken található hét falu népe itt rejtőzött el a fosztogató seregek elől. A törökök egyszer azonban kiszúrtak egy, a patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvízért indult gyermeke számára.
Máshol is láthatunk szépségeket: 5 kivételes természeti látnivaló Magyarországon egy tavaszi felfedezéshez
A törökök a nőt követve eljutottak a barlangban rejtőző emberekhez, ám az eltorlaszolt ajtón nem sikerült átjutniuk. Ezért végül áttörték a barlang mennyezetét, és „kénkővel vegyített szalmafüsttel” fullasztották meg a bent élő embereket.
A nemzeti park kiemeli, hogy bár a monda a török időkre vezeti vissza a csontok korát, a régészeti kutatások szerint azok inkább a tatárjárás idejéről származnak.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
- Kicsiknek és nagyoknak: 5 csodás vadaspark Budapest közelében ›
- Mikor kezdődik a hazai strandszezon, és mennyit drágulnak a belépők? ›
- 6 tengerparti kerékpárút Európában, ha bringázva nyaralnál ›
- 5 bájos magyar falu a Dunántúlon, ha elmenekülnél a város zajától ›
- Rendre ott van a negatív listákon, pedig Miskolc is remek látnivalókkal büszkélkedhet ›