A különös sziget, amit több mint 60 éve csak kutatók látogathatnak

2008 óta UNESCO világörökségi helyszínnek számít.

surtsey

Surtsey – Fotó: Shutterstock

Létezik egy aprócska sziget Izland közelében, amit bármennyire is szeretnénk, nem tudunk meglátogatni. Surtsey vulkanikus szigete közel 200 méteres magasságban dudorodik ki az Atlanti-óceánból, a tudósok pedig 1963 óta folytatnak különböző kutatásokat felszínén.


Az 51-es körzettől kezdve a tiltott repülési zónákon át azokig a veszélyes szigetekig, ahol nem szeretnél kikötni, van a világon pár olyan helyszín, ami nem éppen a turistáknak van kitalálva. Ezt a tábort erősíti az Izland déli részén található Surtsey is, mely három évnyi vulkánkitörést követően még 1963-ban alakult ki.

www.instagram.com

A vulkanikus jelenségeket követően a szigeten viszont elindult az élet, ami egyedülálló lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy figyelemmel tudják követni a természet újraéledését. Az új szigetet jelenleg is figyelemmel kísérik a kutatók, akik arra kíváncsiak, hogy miként alakul ki a semmiből, emberi beavatkozás nélkül egy teljes ökoszisztéma – írja a Sokszínű Vidék.

Shengsan szigetének halászfaluja érdekes folyamatokon ment keresztül: Kína elfeledett halászfaluja, amit a természet visszakövetelt

Surtsey területén ennek megfelelően szinte „semmi” sincs: az egyetlen épület egy kis házikó, melyben csak az említett kutatók tartózkodhatnak. Egyébként őket is szigorúan ellenőrzik a belépés előtt,

hiszen el szeretnék kerülni, hogy véletlenül idegen növényeket, magokat hozzanak magukkal a szigetre.

Ez is érdekelhet: 5 alig ismert UNESCO világörökségi helyszín, amit egyszer látni kell

Az első növénymagokat feltehetőleg a hullámok és a szél sodorta a szigetre, fél év alatt pedig már 14 növényfaj bukkant fel Surtsey-n. A kutatók figyelmét jól mutatja, hogy az első pók megérkezését is rögzítették, ami egy farönk tetején érkezett még 1966-ban. A legelső rovar, ami tartósan letelepedett a szigeten a légy volt, de 3 évvel a sziget megjelenését követően már 23 különböző fajhoz tartozó madár is berendezkedett – ennek köszönhetően a növények megtelepedése is felgyorsult.

1998-ban jelent meg az első fásszárú, a mandulalevelű fűz, Surtsey északi részét pedig a fókák „harcolták” ki maguknak.

A környéken található az aranyos Kis-Dímun is: Az aprócska sziget, ami rendre magához csábít egy falatnyi felhőt

1983-ra már több mint 70 fős fókacsoportra lettek figyelmesek, és hamarosan megjelentek a kardszárnyú delfinek is. 2004-re már 60 növényfaj – köztük zuzmók, gombák – és 89 madárfaj lakta a szigetet, jelenleg összesen 335 gerinctelen faj él a 141 hektáros területén.

Az UNESCO 2008-ban vette fel Surtsey-t a világörökségek közé.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

AMI MÉG ÉRDEKELHET