A tökéletes nyári nap nem csak az időjárástól függ: a körülöttünk lévő emberek nagyban befolyásolják, mennyire tudunk pihenni a strandon, a tengerparton. Nincs mese, a vakáció ideje alatt bizony tömegre kell számítani – főleg a városi strandokon – , és fontos lenne mindenkinek betartani a követező szabályokat, hogy senki se feküdjön feszülten a napernyője alatt.
Ne a másik nyakára!
Sokan úgy érzik, hogy egy hangyányi hely ideális placc a családi pokrócnak, amihez körítésként még néhány gumimatrac is dukál, ez jellemző kép a Balatonnál. Az amerikai Lisa Gache etikett- és protokoll szakember szerint a 4,5 méter az ideális távolság ahhoz, hogy ne hatoljunk be a másik intim terébe. Igenis tiszteletbe kell tartanunk azokat, akik korábban kiértek a strandra. A délben vagy a délután csatlakozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy akkor már kicsi az esély az ideális – árnyékos, partközeli, a vendéglátóhelyektől, illemhelyektől távoli – szakaszon megpihenni. A gyerekeseknek adjuk meg az esélyt arra, hogy a pancsoló közelében figyelhessék a kicsiket, és természetesen ne lépjünk senki holmijára. Sőt, arra is próbáljunk meg odafigyelni, hogy soha ne állítsunk fel úgy napernyőt, hogy az másokat is leárnyékoljon. Lehet, hogy ők még barnulnának.
Fotó: Shutterstock
Mit mondtál?
Nyilván nem meditatív élményre vágyik, aki egy nyilvános partszakaszon napozik, de zenével, hangos, – főleg trágár! –beszéddel akkor sem szabad zavarni a strandközönséget. A politizálást és a szexuális élmények kibeszélést is illik máskorra tenni. Csakúgy, mint a szőrtelenítést, körömvágást, szemöldökigazítást. A szakértő szerint sokan úgy érzik, hogy ők helyi lemezlovasok és az egész strandközönségnek élveznie kell(ene) a zenei ízlésüket. Muszáj tiszteletben tartani, hogy különböző generációk találkoznak ilyenkor, és az idősek, a kisgyerekesek és valószínűleg a többiek sem örülnek a zenének, főleg ha ezer decibellel szól. Mindig vigyük magunkkal fülhallgatót, vagy ha már nagyjából kiürült a part, halkan mehet egy kis chill muzsika, de azért kérdezzünk körbe, mennyire zavarja a még ott lévőket.
Micsoda szemétdomb!
Mindig vigyünk magunkkal pár kisebb műanyag vagy papírzacskót, és abban gyűjtsük a szemetet: beleértve az élelmiszer-csomagolópapírokat, pelenkákat, kézfertőtlenítő kendőket, és bármit, amit magunkkal hoztunk. Lehet, hogy ezeket előbb-utóbb a kukába dobtuk volna, de addig sem nyújtanak szép látványt a pokróc körül. Ha a kedvenc strandunkon a szemetesek nem elég nagyok, és már ömlenek ki belőle a műanyag poharak, tányérok, ételmaradékok, inkább ne tegyük rá vagy mellé. Keressünk a strandon kívül olyan kukát, ahova könnyedén befér a szemetes zacskónk. Ha sehol nincs ilyen, vigyük magunkkal, majd dobjuk ki az otthoni kukába. Főleg, ha több szelektív hulladék is van benne, amit ott könnyedén szét tudunk válogatni.
Gyerek, kutyák és a többiek
Egy forró tengerparti napon a gyerekek hisztisebbek lehetnek, de akármennyire is üvöltenek, igyekezzünk mihamarabb csendre bírni őket, mert az etikett bizony erre is kitér. „Az sem megengedett, hogy mások feje fölött labdázzunk, mert idegesítő és veszélyes – mondja a szakértő –, a szülőknek figyelniük kell a gyerekekre, ügyelve arra, hogy ne dobjanak másokra homokot, és ne sétáljanak mások törülközőire. Ha bárki úgy érzi, hogy tűrhetetlen, ami történik, udvariasan és nyugodt hangnemben szólhat, de ha van másik szabad hely, inkább költözzünk tovább. Ugyanez vonatkozik a partra kihozott kutyákkal is, akik előszeretettel rázzák rá magukat más pokrócára és futnak át vizes testtel, ne adj isten, pont ott jut eszükbe elvégezni a dolgukat. Mindig ügyeljünk a kedvencekre, és tartsunk magunk mellett őket!