A mai Szlovákia ezen területe egykor „ezüst nagyhatalom" volt, de nem csak emiatt gazdag Selmecbánya és környéke.
Glanzenberg
A régi várost a Glanzenberg-magaslaton (794 m) (1) alapították, ott, ahol a régió 20 legfontosabb érctelepe közül három, a Spitáler, a Bieber és a Terézia is a felszínre ér. Ércet már a kelták is bányásztak itt, 1500 körül pedig 200 méteres mélységig jutottak a bányászok.
123rf.com
Nyers ezüst
Mihály-akna
A Szentháromság téren található információs központ épületébe torkollik a Mihály-akna (2). Ez a tárna is a vízelvezetést szolgálta. Generációk sora építette ki az idővel egyre összetettebbé váló tárnarendszert. A leghosszabb föld alatti alagút 16 km-es, és a Garamban végződik.
Nagy Víztározó-tó
A Ferenc-akna legmélyebb pontja 61 méterrel van a tenger szintje alatt. Innen a vizet bányatavak segítségével szivattyúzták ki. A szivattyúkat esővízzel és olvadt hóval működtették. A közvetlenül a Glanzenberg-csúcs alatt található Nagy Víztározó-tó (3) fürdési lehetőséget kínál.
Óvár és Újvár
A Szentháromság tér fölött magasodik az Óvár (4), amely eredetileg templomként szolgált, mielőtt a török fenyegetés hírére erőddé alakították volna. A közeli magaslaton húzták fel a ragyogóan fehér színben pompázó Újvárat.
Kálvária
A Glanzenbergtől keletre, a Scharffenberg-dombon (726 m) 1745 és 1751 között épült fel az impozáns Kálvária (5). A városnak – köszönhetően a többezer tonna kibányászott ezüstnek és a mintegy kétszáz tonna aranynak – nem voltak anyagi gondjai az építtetés során.
Botanikus kert
1762-ben Mária Terézia alapította meg a világ első műszaki felsőoktatási intézményét, a Bányászati Akadémiát. Az épü- letegyüttest ma botanikus kert (6) övezi, ahol egyebek mellett mammutfenyőket is megcsodálhatunk.