A világ legmagasabb vasútvonala, ahol oxigénmaszkot kapnak az utasok

Valóságos mérnöki csoda, hogy megépülhetett.

​A Qinghai-Tibet vasút
Getty Images

A Kínában, a Tibeti-fennsíkon 1956 kilométer hosszan húzódó vasútvonal Tibet fővárosát, Lhászát köti össze az ország többi részével. Jelenleg a világ legmagasabban fekvő vasútvonalának számít – sokáig lehetetlennek tartott megépítéséhez hihetetlen mérnöki teljesítményre volt szükség.

A vasútvonal Qinghai (magyar átírás: Csinghaj - a szerk.) tartomány központját, Xininget köti össze Lhászával, és keresztülhalad a Tanggula-hágón, amely 5072 méteres tengerszint feletti magasságával a világ legmagasabban fekvő vasúti pontja, a Tanggula állomás pedig a Föld legmagasabb vasúti megállója.

A vasútvonal teljes hossza 1956 kilométer – a Xining és Golmud közötti 815 kilométeres szakasz építése 1984-re fejeződött be, a Golmud és Lhásza közötti 1142 kilométeres, sokáig megépíthetetlennek tartott szakaszt pedig 2006. július elsején adta át Hu Jintao, a Kínai Kommunista Párt akkori főtitkára.

Fotó: Shutterstock

A Qinghai-Tibet vasút

Mivel a Golmud-Lhászai szakasz több mint 80 százaléka, 960 kilométere 4000 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, a vasút tervezőinek és megépítőinek rengeteg nehézséggel kellett szembenéznük az építkezés során. A két legnagyobb kihívást a permafroszt és az oxigénhiány jelentette.

A Tibeti-fennskík

A permafroszt olyan talajt jelent, ami legalább két teljes éven keresztül folyamatosan fagyott állapotban van. A Tibeti-fennsík, ami nagyobb, mint teljes Nyugat-Európa, lényegében egy 869 ezer négyzetkilométernyi kiterjedésű permafroszt, ami a sarkvidékeken kívül a legnagyobb fagyott talajú terület a világon.

Ez is érdekelhet! Magyarországot is érinti az új luxusvonatút, amivel körbeutazhatjuk bolygót

Shutterstock

A problémát az jelentette a mérnökök számára, hogy egyes helyeken keményen, máshol puhábban fagyott meg a talaj – ez a kiszámíthatatlan olvadási minta az ember okozta éghajlatváltozás miatt ráadásul a 2000-es évekre tovább súlyosbodott, a Tibeti-fennsík pedig gyorsabban melegedett, mint Kína bármelyik másik területe.

A megoldás: ahogy a BBC Travel is beszámol róla, a permafroszt nagy részén, összesen a teljes vonal hetedén nem közvetlenül a talajra helyezték a síneket, hanem hidakat építettek, ezzel kiküszöbölve a talaj okozta nehézségeket.

Fotó: China Photos/Getty Images

Karbantartó munkások 2005-ben a Tanggula-hegységet érintő szakaszon

Olvasd el ezt is! 2024 legjobb vonatútjai Európában, amiket érdemes lesz kipróbálni

A tengerszint feletti magasság sem kímélte az építkezésen résztvevőket: a Tibeti-fennsík 5000 méter feletti területein a levegő oxigéntartalma 45 százalékkal kevesebb, mint tengerszinten. A munkálatok során hatszáz orvos és tizenhét oxigénsátor biztosította az építőcsapatok egészségét.

A vonalon jelenleg speciális vonatok közlekednek, és minden utas számára biztosított az oxigénellátás.

Minden szerelvényen utazik egy orvos is, a Golmud és Lhásza közötti vonaton való utazáshoz pedig egy egészségügyi regisztrációs kártyát is ki kell váltani. A nehézségek ellenére a szakasz a lélegzetelállító kilátás miatt jelenleg Kína egyik legnépszerűbb vasúti vonala a turisták körében.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

AMI MÉG ÉRDEKELHET